A kisvállalatok kétharmadának előnyös a két új adónem, a kiva és a kata

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) már most beváltotta a hozzá fűzött reményeket, 2013 első hónapjáig több mint 50 ezren választották ezt az adózási módot - hangsúlyozza a kutatóintézet az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzésben.

A kata a Századvég szerint jó lehetőség azoknak, akik egyéni vállalkozók, nem tudnak és nem is szeretnének vállalatként működni, bérszámfejtési osztállyal és könyvvizsgálóval.

Egy fodrász, cipész, varrónő, tanár, adótanácsadó, természetgyógyász vagy éppen egy aukciós portálon rendszeresen értékesítő személy termelni és szolgáltatni szeretne, és csak felesleges tehernek érzi az adminisztrációt. Őket segíti a kata azzal, hogy nem kell a költségeiket vezetni, és egy összegben letudhatják az adó- és járulékterhüket. Ezáltal könnyen és egyszerűen biztosítottá válnak, a gazdaság fehéredik és a foglalkoztatás is nő - véli a Századvég.

A gazdaságkutató szerint az adónemmel kapcsolatos tapasztalatok megismerése után egyre többen élnek majd a kata adta lehetőségekkel. Hozzáfűzik, hogy a kata kimondottan megéri 2 millió és 9 millió forint közötti éves árbevétel esetén a kisvállalkozóknak, ugyanis ebben a sávban a bevétel több mint 70 százaléka tisztán a zsebükben marad, 6 millió forintos árbevételnél pedig a 90 százaléka.

A másik új adónem, a kisvállalati adó (kiva) kapcsán kifejtik, hogy az kifejezetten a bővülni kívánó cégeknek lett kitalálva, azoknak, amelyek beruházni szeretnének és a foglalkoztatotti létszámot szeretnék emelni, ugyanis a kivában a munkabér 12,5 százalékponttal kisebb teherrel adózik és a beruházások költsége azonnal levonható az adóalapból. A növekedést az a szabály is segíti, hogy bár maximum 25 foglalkoztatottal lehet belépni a kivába, a létszám 50 főig bővíthető.

A Századvég felhívja a figyelmet arra, hogy a kivás adózás másik nagy előnye a társasági adózással szemben, hogy az adó megfizetése pénzforgalmi szemléletű. Példával illusztrálva ez abban az esetben különösen előnyös, ha a vállalkozás kiállított egy számlát, de a megrendelő nem fizetett. A társasági adófizetés szabályai szerint a be nem folyt, de kiszámlázott összeg után is meg kell fizetni az adót, míg a kiva szerint nem.

A 2010-es társasági adóbevallás adatai alapján például a jelentős hozzáadott értéket termelő szoftverfejlesztő iparágban, a humán-egészségügyi, és szociális ellátásban, az oktatásban, a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban vagy az építőiparban lehet előnyös a kivát választani - hívja fel a figyelmet a Századvég.