A kölcsönzés lesz a tipikus foglalkoztatási forma

Tagszervezeteinknél rendszeresen ismétlődik, hogy a szerződések lejártát követően a dolgozók nem akarnak átkerülni a kölcsönvevő állományába - mondta az alelnök, aki szerint sok-sok év múlva a közvetlen foglalkoztatás lesz az atipikus foglalkoztatási forma. Dr. Varga Péter március 6-án, a X. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciáján fejti ki bővebben álláspontját.

- Az elmúlt másfél esztendőben többször változtatták meg a munkaerő-kölcsönzés részletszabályait. Ezzel kapcsolatosan még a hatálybalépés előtt is módosították a már korábban elfogadott új Mt.-t. Miért volt szükség a többszöri változtatásra? Véleményük szerint mi áll ennek hátterében?

- Alapvetően három változtatás történt, a korábbi Mt. 2011. augusztusi módosítása, a 2012. évi I. törvénnyel kihirdetett új munka törvénykönyve, illetve az Mth., azaz a 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény normaszövege. Az elsőre a 2008/104/EK irányelvben foglalt kötelezés miatt volt szükség. Ezzel nem lehetett "bevárni" az új Mt. megszületését. Az európai uniós szabályozás az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, valamint a foglalkoztatás rugalmasságának elvét kívánta egyidejűleg érvényesíteni. Az irányelv adaptálására 2011. december 11-ig volt kötelezettsége a tagállamoknak. Az új Mt.-vel a jogalkotói szándék az volt, hogy az állami irányításon alapuló közigazgatási jogi szemléletű munkajogi szabályozást felváltsa a piacgazdaság viszonyainak megfelelő munkajogi rendszerrel.

Az új Mt.-ben számos, önmaga koncepciójával részben ellentétes szabályozási kör van, ami minket is érint. Általában ez a helyzet, ha több mindennek akar ugyanaz a struktúra megfelelni. Persze az egészet a későbbiekben kialakuló joggyakorlat fogja "beágyazni" a jogalkalmazásba. Végül az Mth.-t - és ezzel együtt a ma is hatályos normaszöveget - tavaly június 18-án fogadta el az Országgyűlés. Szükségessége nem volt kérdéses. A minket érintő kérdések közül például értelmezési nehézségek voltak a kölcsönbeadói jogalanyiság tekintetében. Illetve rugalmasságra volt szükség többek között az "eredeti" munkaviszony megszűnését követő kölcsönzésnél, hogy bizonyos helyzetekben ne a teljesen új munkavállalókat preferálja a rendszer, hanem a régi dolgozók is kapun belül maradhassanak. Illetve ismételten szükségessé vált a jogintézmény rendeltetésszerűsége "oltárán feláldozni" cégcsoportok esetén, a tulajdonosi körön belüli kölcsönzés lehetőségét. Ebben egyébként voltak nagy vitáink.

Egyszóval a jogalkotó belátta a finomhangolás indokoltságát. Az persze igaz, hogy erre az "utolsó pillanatban" került sor. Látjuk, és a statisztikák is mutatják, hogy manapság a jogalkotásban feszített a tempó. Ez már eredendően magában hordozza a kiigazítás szükségességét. Másrészt az érdekvédelmi szervezeteknek sokszor nincs is idejük érdemben reagálni az elképzelésekre. Adott esetben is rengeteg Mt. verzió kavargott a virtuális térben és az aktatáskák mélyén. A szakmai szervezetek - így az MMOSZ is - sokszor nehezen tudták követni az éppen aktuális normaszöveg javaslatot. Aztán a közlönyből már mindenki tudott olvasni és reagálni. Egyébként azt szokták mondani, az a jó kenyér, amelybe a dagasztóról egy csepp izzadság is belekerül. Ha ez igaz, akkor itt sem lett annyira rossz a végeredmény.

Az interjú folytatását elolvashatja az adó.hu oldalon >>>
http://ado.hu/rovatok/munkaugyek/a-kolcsonzes-lesz-a-tipikus-foglalkoztatasi-forma?utm_source=hrportal_pr&utm_medium=hrportal&utm_campaign=hrportal_pr

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.