A kormány jelentősen növelné a kkv-exportot
A kormány jelentősen növelné a magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) arányát a magyar exportban - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán egy budapesti konferencián.
Szabó László a HVG hetilap és az Erste Bank által a kkv-k lehetséges külpiacairól szervezett rendezvényen kifejtette: a kkv-export aránya mindössze 15-20 százalék a teljes magyar exportból, miközben Ausztriában a családi vállalkozások adják a teljes export 70-80 százalékát.
Az államtitkár szerint az országimázst illetően bőven van teendő. "Nagyon komoly negatív sajtója volt és van Magyarországnak, miközben az itt működő külföldi kereskedelmi kamarák képviselőivel beszélgetve sokkal inkább pozitív a kép" - mondta. Ki kell tudnunk törni ebből a körből, pozitívvá kell alakítani az országról alkotott képet - tette hozzá.
Szabó László elmondta: a magyarországi beruházások jelentős hányada járműipari befektetés, de ez nemcsak összeszerelő üzemeket jelent. Kifejtette, ha egy külföldi befektető látja, hogy milyen jó minőségű munkát végez a magyar munkaerő, és milyen professzionális mérnöki tudást lehet e mögé helyezni, egyre több kutatás-fejlesztési projektet hoz ide, vagyis nő a magyar hozzáadott-érték ezekben a befektetésekben. Az államtitkár hozzátette, a Magyarországon befektető külföldi nagyvállalatoknál tavaly négy százalékponttal, 66 százalékra nőtt a magyar beszállítók aránya.
A konferencián fölszólalt Bod Péter Ákos korábbi ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is, aki többek között arról beszélt: noha sokszor egységes tömbként beszélünk egyes országcsoportokról - például az eurózóna országairól vagy a BRICS-országokról -, valójában óriási különbségek vannak az egyes országok gazdasági teljesítményében.
Az euróövezet északi és nyugati tagországainak hazai összterméke (GDP) már elérte a válság előtti utolsó teljes év (2007) szintjét, miközben a déli periféria államainak ez még nem sikerült. A BRICS országokon belül Brazíliában megtorpant a növekedés, Oroszországban visszaesés van, miközben Kína és India továbbra is jó ütemben növekszik. A külpiacokra való kilépést tervező kkv-knak ezzel is számolniuk kell, amikor exportjuk beindításáról vagy bővítéséről döntenek.
Az államtitkár szerint az országimázst illetően bőven van teendő. "Nagyon komoly negatív sajtója volt és van Magyarországnak, miközben az itt működő külföldi kereskedelmi kamarák képviselőivel beszélgetve sokkal inkább pozitív a kép" - mondta. Ki kell tudnunk törni ebből a körből, pozitívvá kell alakítani az országról alkotott képet - tette hozzá.
Szabó László elmondta: a magyarországi beruházások jelentős hányada járműipari befektetés, de ez nemcsak összeszerelő üzemeket jelent. Kifejtette, ha egy külföldi befektető látja, hogy milyen jó minőségű munkát végez a magyar munkaerő, és milyen professzionális mérnöki tudást lehet e mögé helyezni, egyre több kutatás-fejlesztési projektet hoz ide, vagyis nő a magyar hozzáadott-érték ezekben a befektetésekben. Az államtitkár hozzátette, a Magyarországon befektető külföldi nagyvállalatoknál tavaly négy százalékponttal, 66 százalékra nőtt a magyar beszállítók aránya.
A konferencián fölszólalt Bod Péter Ákos korábbi ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke is, aki többek között arról beszélt: noha sokszor egységes tömbként beszélünk egyes országcsoportokról - például az eurózóna országairól vagy a BRICS-országokról -, valójában óriási különbségek vannak az egyes országok gazdasági teljesítményében.
Az euróövezet északi és nyugati tagországainak hazai összterméke (GDP) már elérte a válság előtti utolsó teljes év (2007) szintjét, miközben a déli periféria államainak ez még nem sikerült. A BRICS országokon belül Brazíliában megtorpant a növekedés, Oroszországban visszaesés van, miközben Kína és India továbbra is jó ütemben növekszik. A külpiacokra való kilépést tervező kkv-knak ezzel is számolniuk kell, amikor exportjuk beindításáról vagy bővítéséről döntenek.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon