A legfontosabb adóváltozások 2009-ben

Kedden szavazott az Országgyűlés a 2009-es adótörvényekről, melyek többségét a kormány által beterjesztett módon fogadták el. Néhány fontos változásról már beszámoltunk, így a képviselői költségtérítést érintő 15 százalékos adóról, illetve az örökösödési illetékek terén bevezetett kedvezményekről. Az alábbiakban az összes lényeges változást összegyűjtöttük.
Egyszerűbb lesz adózni

Az új adócsomag mindenekelőtt egyszerűsíti az igénybe vehető adókedvezmények rendszerét: évi 3,4 millió forint bevételig egységesen harmincszázalékos kedvezménykulccsal, legfeljebb évi százezer forint adókedvezmény érvényesíthető a jelenlegi jogcímeken. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javítása is. Szintén az szja törvényt érinti az a módosítás, amely az átalányadó értékhatárát 8 millióról 15 millió forintra emeli.

A vállalkozások körében is várhatók egyszerűsítések, így például a jelenlegi öt helyett csak kétféle járulékalap lesz: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap lesz, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása bevezeti továbbá az egyszerűsített szja-bevallást, amit az adóhatóság állít össze a rendelkezésére álló adatok alapján. Mint ahogy korábban az mfor.hu már beszámolt róla, ennek elkészítését február 15-ig kérhetjük az APEH-tól, majd a hivatal április 30-ig postázza nekünk az adóbevallást.

A módosítással mintegy 3 millió magánszemély élhet, akik kifizetőtől, munkáltatótól szerzik a jövedelmüket, és sem egyéni vállalkozói, sem őstermelői igazolvánnyal nem rendelkeznek. Az szja-bevallás elkészítéséért nem kell külön díjat fizetni. A munkaadói adómegállapítást azonban nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie a munkavállalónak.

A kormány eredeti javaslatával ellentétben kedden az Országgyűlés úgy szavazott, hogy jövőre nemcsak a bt.-k és kkt.-k élhetnek az egyszerűsített beszámolás lehetőségével, hanem a kft.-k is.

Nincs több kifogás az áfánál

Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az alapját adó ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a kibocsátás, kivéve, ha kétséget kizárólag bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.

A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint ugyanis a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.

További módosítás, hogy a jogerős használatbavételi engedélyt ezentúl az építésügyi hatóságnak meg kell küldenie az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. A helyi iparűzési adó megállapításakor pedig a cég a nettó árbevételét csökkentheti az alvállalkozói teljesítményével, amennyiben azt első ízben értékesített lakás előállításához használta fel.

Dicsőséglistán a rendes adózók

A társasági adó törvény módosításának egyike eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek a jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget is. A 10 százalékos társasági adókulcs csak akkor alkalmazható, ha a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot.

Szintén új szabály, hogy ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál az adózónál, akkor erről értesítenie kell a munkaügyi hatóságot.

Januártól születhet meg a köztartozással nem rendelkező cégek nyilvántartása. Azon cégek amelyek ebbe a körbe tartoznak majd, több esetben megspórolhatják a nullás igazolás bemutatását. A közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozói kifizetéseknél ugyanakkor már 200 ezer forinttól szükséges lesz nullás igazolást bemutatnia az alvállalkozónak.


A társasági adó törvény módosításának egyike eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek a jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget is. A 10 százalékos társasági adókulcs csak akkor alkalmazható, ha a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot.

Szintén új szabály, hogy ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál az adózónál, akkor erről értesítenie kell a munkaügyi hatóságot.

Januártól születhet meg a köztartozással nem rendelkező cégek nyilvántartása. Azon cégek amelyek ebbe a körbe tartoznak majd, több esetben megspórolhatják a nullás igazolás bemutatását. A közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozói kifizetéseknél ugyanakkor már 200 ezer forinttól szükséges lesz nullás igazolást bemutatnia az alvállalkozónak.

Szintén az illetékeket érintő új szabály: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után pedig a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni. A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.

Kedvező hír az örökösöknek, hogy januártól húszmilliós forint értékhatárig illetékmentes lesz az örökség az elsőfokú örökösök részére.

Az illetéktörvény másik jelentős változása, hogy a követelések elengedése, engedményezés, tartozásátvállalás és más hasonló vagyonszerzés esetén már abban az esetben is keletkezik illetékfizetési kötelezettség, ha a belföldi illetőségű magánszemély vagy belföldön bejegyzett szervezet külföldön tesz szert a vagyonra. A korábbi szabályozás értelmében a törvény hatálya csak belföldi ingatlanokra, valamint belföldön átadott ingókra és vagyoni értékű jogokra terjedt ki.