A magyarok fele szegény vagy kirekesztett

A magyar lakosság 17 százaléka volt jövedelemszegény, 19 százaléka munkaszegény, 37 százaléka élt súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között 2012-ben. A magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka ahol mindhárom formája jelen volt

A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60 százaléka alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának. 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta – írja honlapján a Tárki.

A jövedelemszegények aránya Magyarországon 1996 és 2012 között (százalék). Forrás: Tárki

Az Európai Unió stratégiai céljai között szerepel a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt, azaz nélkülözést. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a magyarok 19 százaléka élt munkaszegény, 37-a súlyosan nélkülöző anyagi helyzetű háztartásban.

A jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció és a munkaszegénység Magyarországon 2012-ben (a népesség százalékában). Forrás: Tárki

Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, akkor látjuk, hogy a népesség 8 százaléka élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénységelem jelen volt, illetve 47 százalékuk olyan háztartásban, amelyik legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.

A TÁRKI Monitor kutatás adataihoz képest (feltehetően az adatfelvétel technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt) a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48 százalék), Lettországban és Romániában (40 százalék), Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.