A munka nem garancia a megélhetésre – riasztó adatok az EU-ból

Annak ellenére, hogy dolgoznak, az Európai Unióban milliók élnek a szegénység határán. Az Eurostat friss adatai szerint a munkavállalók 8,2%-a van kitéve a szegénység kockázatának – vagyis a munka ma már nem mindenhol jelent biztos megélhetést. Luxemburgban a legrosszabb, Finnországban a legjobb a helyzet.

Dolgozni, de szegénységben élni – egyre több európai valósága

A Key Figures on European Living Conditions 2025 című kiadvány átfogó képet ad arról, hogyan élnek ma az európaiak – a jövedelemeloszlástól és egyenlőtlenségektől kezdve a munkaterhelésen és gyermekellátáson át az egészségig és diszkriminációig. Az egyik legmegdöbbentőbb adat azonban a „dolgozói szegénység” mértékét mutatja.

A szegénység kockázata ugyanis nemcsak azokat sújtja, akik munkanélküliek, vagy alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek. 2024-ben az uniós lakosság 8,2%-a – azok közül, akik legalább részmunkaidőben dolgoztak vagy önfoglalkoztatók voltak – szegénységi kockázatnak volt kitéve.

A szegénység kockázatának kitett dolgozók aránya 2024-ben, a 18 éves vagy annál idősebb népesség százalékában

Nők és férfiak: nem egyforma a teher

A statisztikák szerint a nők helyzete valamivel jobb (7,3%), mint a férfiaké (9,0%). Ez a különbség azonban országonként nagyon eltérő: 22 tagállamban a férfiak vannak nagyobb veszélyben, míg Csehországban, Lettországban, Cipruson és Luxemburgban épp a nők körében magasabb a dolgozói szegénység aránya. Németországban pedig a két nem aránya pontosan megegyezik.

A legnagyobb nemi különbséget Romániában mérték, ahol a férfiak 8,1 százalékponttal gyakrabban élnek szegénységi kockázatban, mint a nők.

Luxemburg az élen, Finnország a kivétel

A tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak: a legmagasabb arányt Luxemburgban (13,4%), a legalacsonyabbat Finnországban (2,8%) regisztrálták. Ez azt jelenti, hogy még a leggazdagabb országokban is akadnak, akik teljes munkaidős fizetésükből sem tudnak biztos megélhetést teremteni.

A legfiatalabbak vannak a legnagyobb veszélyben - Magyarországon kiemelkedően

A szegénység nemcsak a felnőtteket érinti: az adatok szerint a gyermekek, vagyis a 18 év alattiak körében a legmagasabb a szegénységi kockázat az Európai Unió 18 tagállamában. Ez azt jelenti, hogy sok család jövedelme – még ha van is dolgozó a háztartásban – nem elegendő ahhoz, hogy stabil anyagi hátteret biztosítson a gyerekeknek.

A legnagyobb különbség a gyermekek és a többi korcsoport között Magyarországon, Szlovákiában és Írországban figyelhető meg, ahol legalább 3,5 százalékponttal magasabb a gyermekszegénység aránya, mint a fiatal felnőtteké vagy az idősebbeké. Ezekben az országokban a fiatalok helyzete különösen aggasztó, hiszen a családok jövedelmi nehézségei közvetlenül befolyásolják a gyerekek életminőségét, oktatási lehetőségeit és jövőbeli esélyeit is.

A jelentés adatai egyértelműen rávilágítanak: a munka ma már nem feltétlenül jelent kiutat a szegénységből. A dolgozói szegénység sok tényezőn múlik – az alacsony béreken, a részmunkaidős vagy bizonytalan foglalkoztatáson, a magas megélhetési költségeken és a jövedelmi egyenlőtlenségeken.

A Key Figures on European Living Conditions kiadvány nemcsak az EU és EFTA-országok életkörülményeiről ad átfogó képet, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy összehasonlítsuk az egyes országok társadalmi és gazdasági fejlődését. A legfrissebb adatok azonban intő jelet hordoznak: egyre több európai dolgozik, mégis nélkülöz.