Németország meg van győződve arról, hogy az EU kibővítésével keletkező, a világgazdaság egynegyedét kitevő közös piac új kereskedelmi lehetőségeket nyit meg számára – írja a Franfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában.
A munkások sírnak, a német autóipar örül a szegény keleti szomszédoknak 2004. május 7. FigyelőNet Németország meg van győződve arról, hogy az EU kibővítésével keletkező, a világgazdaság egynegyedét kitevő közös piac új kereskedelmi lehetőségeket nyit meg számára – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában. A 10 új ország jelentős felvevőpiac lehet a német export számára – mondta Walter Radermacher, a szövetségi statisztikai hivatal alelnöke, - a német exportőrök iránytűje mindenképpen kelet felé mutat majd. Németország már a bővítést megelőző időszakban is meghatározó mértékű kereskedelmet folytatott mind az összes új tagállammal. A csatlakozó országokba irányuló német export átlagosan 14 százalékkal nőtt tavaly, miközben az onnan származó import 16 százalékkal – mondta a FAZ hasábjain Michael Rogowski, Németország legnagyobb ipartestülete, a BDI elnöke. A célországoktól függetlenül a német export főként tőkejavakból, azaz leginkább gépekből, berendezésekből, autóalkatrészekből és elektronikus szerkezetekből állt. A német gépgyártó testület, a VDMA számításai szerint a csatlakozó országokba irányuló német gépexport 110 százalékkal növekedett 1995 és 2002 között. Bár az utóbbi időben egyre többen kérdőjelezik meg a 25 tagú Európa gazdasági hozadékait, a VDMA nem lát okot arra, hogy a bővítés miért ne lenne katalizáló hatással erre az ágazatra. Nemcsak a kereskedelmi korlátok és a határellenőrzés eltűnése miatt lesz könnyebb ezekkel az országokkal mélyíteni a kereskedelmet, hanem az egységes belső piac volumene növekszik a szegényebb keleti szomszédok új vásárlóereje révén. Az EU keleti irányú expanziója már hosszú évekkel ezelőtt elkezdődött ebben az ágazatban – mondta a VDMA elnöke, Diether Klingelnberg az előző hónapban. 2001 végéig a szektor német vállalatai legalább 1 milliárd eurót fektettek be egyedül Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon. A befektetés jelentős része termelő egységek építésére ment el. A gyárépítők és a géptermelők szintén óriási hasznot húztak a kelet-európai piacokhoz ragaszkodó német autógyártókból, akik már korán oda építették helyi termelőbázisaikat. Mivel az autógyártókat követték a nekik beszállító autóalkatrész-gyártók is, a német gyárépítőket kétszer érte a szerencse. A megkezdődött folyamat az elmúlt öt évben még tovább folytatódott, olyannyira, hogy a német autóalkatrész-gyártók minden negyedik gyárukat a csatalakozó országokban húzzák fel. A Volkswagen új sportkocsiját például Szlovákiában gyártja és nem Németországban. Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a VW egyike a három legnagyobb német tőkebefektetőnek. Az Audi Magyarországon a második legnagyobb német tőkebefektető. Ám miközben a bővítés 75 millió új fogyasztóval szolgál, így további termelési lehetőségekkel szolgál Németország számára, az új tagországok munkaereje jóval a korábbi európai átlag alatt kapja bérét, és abszolút értékben kevesebb adót is kell fizetni utánuk – írja a FAZ.