A nyugdíjkorrekcióról tárgyalt az Országgyűlés

A nyugdíjkorrekciós program parlamenti expozéjában Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: februárban, az Idősügyi Tanács ülésén hangzott el az a kérés, hogy a kormány vizsgálja meg a nyugdíjak között az elmúlt években kialakult arányokat, és hozzon intézkedéseket az igazságtalanságok enyhítésére. A parlament elé került törvénycsomag az államtitkár szerint jelentőségében, az érintettek számában, költségvetési kihatásában, de rendszerszerű felépítésében is az utóbbi egy-másfél évtized egyik kiemelkedő nyugdíjprogramja.
Rászorultság helyett biztosítási elvű nyugdíjak
A törvényjavaslat Korózs Lajos szerint jó példa arra, hogy az érdekképviseletek - mint például az IdősügyiNyugdíj-intézkedések
Korózs Lajos beszédében utalt arra, hogy befejeződésükhöz közelednek a kormányzati ciklusra kitűzött intézkedések, melyek közül az államtitkár kiemelte a 19 ezer forintos egyszeri juttatás kifizetését; a méltányossági nyugdíjemelés újbóli bevezetését, melynek keretében már mintegy 430 ezren részesültek külön emelésben; valamint, hogy két lépésben 20-ról 30 %-osra emelkedett a saját jogú ellátás mellett folyósított özvegyi nyugdíjak mértéke, a 13. havi nyugdíj mértéke pedig 2006-ban már egy teljes havi lesz. Tanács - által megfogalmazott kezdeményezések rövid távon is célt érhetnek, ha a kormányzat figyel hangjukra, javaslataikra.
A nyugdíjkorrekciós javaslat alapjaira kitérve az államtitkár kifejtette, hogy a korrekció fő mércéje a jogszerzés, vagyis a biztosítási elv, tehát nem a kisnyugdíjak általános, rászorultsági alapon történő emeléséről van szó. A 8 elemből álló intézkedés-sorozat lépéseinek sorrendjénél a kormány a költségvetési mozgástérre is tekintettel kombináltan alkalmazza az elmaradások, az igazságtalanságok mértékének, súlyosságának szempontját és - nyugdíjasokról lévén szó - az életkori szempontokat.
Korózs Lajos politikai államtitkár
Fotó: MTI
Teljesen átalakulhat a rokkantsági ellátórendszer
A legnagyobb emelést a különösen kedvezőtlen nyugdíjazási feltételekkel jellemezhető 1992-1995-ös évjáratok kapják, összességében 8 százalékot, amely - költségvetési és egyéb megfontolásokból - két 4 százalékos emeléssel valósul majd meg 2008-ban és 2009-ben. Az özvegyi nyugdíjakról szólva az államtitkár elmondta, a kormány szükségesnek tartotta, hogy az özvegyi ellátások tekintetében is sor kerüljön bizonyos feszültségeket oldó intézkedésekre.
A rokkantsági nyugdíjak kérdése eltér attól a javaslattól, amelyet az Idősügyi Tanács indítványozott. A törvényjavaslatban nem csak egyfajta kiigazítás szerepel, hanem az egész rokkantsági ellátórendszer átalakítása. Az államtitkár expozéja végén kérte a képviselőket, fogadják el a nyugdíjkorrekciós törvényjavaslatot, hogy a kormányzati ciklus által végrehajtott nyugdíjintézkedéseinek "sikertörténete" így folytatódhasson.
SZDSZ: bővülő juttatások
A törvényjavaslat általános vitájában mind a szabaddemokrata, mind az MDF-es hozzászóló támogatásáról biztosította a javaslatot.
Béki Gabriella (SZDSZ) úgy fogalmazott, rendkívül komoly feladat és súlyos felelősség minden kormány számára az időskori biztonságot garantálni. A törvényjavaslat a képviselő szerint a juttatások bővítésével, és nem a juttatások megnyirbálásával foglalkozik. Fontosnak nevezte, hogy azok számára keletkezzen magasabb összegű nyugdíj, akik több időt töltöttek munkával, és nagyobb kereset után fizették be a járulékokat. Rámutatott a magyar nyugdíjrendszer speciális sajátosságára, hogy nagyon hosszú szolgálati idő alapján is kis nyugdíjak, megélhetést nem biztosító nyugdíjak keletkeznek. A képviselő kifogásolta, hogy a törvényjavaslat tovább növeli az özvegyi nyugdíjak közötti igazságtalan különbséget.
MDF: Három évre csökkentenék a végrehajtást
Sisák Imre (MDF) elmondta: pártja támogatja a törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy véleménye szerint nyilvánvalóan kampányfogásról van szó. Felvetette, hogy amennyiben újra polgári kormány alakul, akkor a nyugdíjkorrekciós program végrehajtását feltétlenül öt évről három évre szükséges csökkenteni.
Fidesz: csak nyolcmilliárd forintot vállal a jelenlegi kormány
Mátrai Márta (Fidesz) szerint a törvényjavaslat nem ad választ arra, hogyan kíván a kormány elszámolni azzal a 200 ezer idős emberrel, akiknek a zsebéből több tízezer forintot vettek ki azáltal, hogy kihagyták őket az özvegyi nyugdíj emeléséből. Elmondta, a kormány a nyugdíjak korrekciójára 134 milliárd forintot kíván költeni, ebből mindössze nyolcmilliárd forintot képes vállalni a jelenlegi kabinet, az összes többit áttolja a következő kormány asztalára.
A javaslat nem old meg minden problémát
A vitában elhangzottakra reagáló Korózs Lajos leszögezte, hogy a nem saját jogú özvegyi nyugdíjak 2006-ra eső tíz százalékos emelésének forrása benne van a költségvetési törvényjavaslatban. Korózs Lajos elismerte, hogy a mostani korrekció nem oldhat meg minden problémát, de úgy vélte, azért is célszerű például a rokkantnyugdíjasok ügyének rendezését 2010-re kitolni, mert akkor a magyar gazdaság jobban prosperál majd, mint most, és nagyobb terhet tud vállalni. Hozzátette, ha sikerül az inflációt a jelenlegi alacsony szinten tartani, az szintén növeli a nyugdíjak vásárlóértékét.
Magyarország.hu, MTI 2005. november 30.,