A szakmai képesítések kölcsönös elismerése
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatFontos lépést tett az Európai Parlament szakbizottsága a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv elfogadásának irányába, mivel a szakbizottsági ülésen megszavazta azt.
Az irányelv megkönnyítené azt, hogy az egyik tagállamban szerzett képesítéssel a másikban vállaljunk munkát. A gyakorlatban a szakmai kvalifikációk rendszere és jellege meglehetősen különbözik minden országban, és ez sokszor komoly akadályt támaszt azok elé, akik máshol próbálják gyakorolni otthon kitanult foglalkozásukat.
Az irányelv, amelyet a legutolsó ülésszakon szavazott meg az EP felelős bizottsága, a legtöbb területre kiterjed, így az alkalmazottakra, a szabadfoglalkozásúakra, az ideiglenes szolgáltatást nyújtókra, valamint a regularizált foglalkozásokra, mint a nővérek, az orvosok, vagy az építészek.
Azok a foglalkozások, amelyek valahogyan kapcsolódnak a közhatalom gyakorlásához, mint például a rendőrség, nem tartoznak az irányelv hatáskörébe, hiszen a harmonizációt ebben a kérdésben az uniós szerződések sem engedik. Az egyszerűség kedvéért egyébként a direktíva mellékletei tartalmazzák az egyes érintett foglalkozások nevét az összes hivatalos nyelven.
A kölcsönös elismerés alapja a jövőben a tagállamok közt egyeztetett, koordinált szakmai minimumszint lesz, ahogyan már most is az orvosok és nővérek esetén. Az alapelv másfelől az, hogy azokkal a másik tagállamból származókkal szemben, akik valamilyen szabályozott foglalkozást akarnak űzni (pl. orvos, nővér vagy építész), ugyanolyan szakmai elvárást kell támasztani, mint az adott állam polgáraival szemben. Bizonyítaniuk kell továbbá, hogy az adott államban szükséges szakmai gyakorlatnál legfeljebb egy "szinttel" kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
Az irányelvről folyó viták sok tekintetben emlékeztetnek a szolgáltatási irányelvről folyó vitákra, és gyakran össze is függenek azzal. Az eredeti európai bizottsági javaslat például sokkal liberálisabb volt, és a külföldön szolgáltatást nyújtók esetén nagyobb felelősséget rakott volna a származási ország hatóságainak vállára az adott dolgozó szakmai felügyeletében, mint a fogadó országéra. Az első és a második olvasatban azonban úgy módosult a javaslat, hogy a fogadó ország felügyeleti hatóságait helyezte előtérbe, azt elkerülendő, hogy a másik tagállamból érkezők, ottani esetleges alacsonyabb szintű szakmai képesítésükkel "aláássák" a fogadó ország szakmai követelményeit.
Az irányelv, amelyet a legutolsó ülésszakon szavazott meg az EP felelős bizottsága, a legtöbb területre kiterjed, így az alkalmazottakra, a szabadfoglalkozásúakra, az ideiglenes szolgáltatást nyújtókra, valamint a regularizált foglalkozásokra, mint a nővérek, az orvosok, vagy az építészek.
Azok a foglalkozások, amelyek valahogyan kapcsolódnak a közhatalom gyakorlásához, mint például a rendőrség, nem tartoznak az irányelv hatáskörébe, hiszen a harmonizációt ebben a kérdésben az uniós szerződések sem engedik. Az egyszerűség kedvéért egyébként a direktíva mellékletei tartalmazzák az egyes érintett foglalkozások nevét az összes hivatalos nyelven.
A kölcsönös elismerés alapja a jövőben a tagállamok közt egyeztetett, koordinált szakmai minimumszint lesz, ahogyan már most is az orvosok és nővérek esetén. Az alapelv másfelől az, hogy azokkal a másik tagállamból származókkal szemben, akik valamilyen szabályozott foglalkozást akarnak űzni (pl. orvos, nővér vagy építész), ugyanolyan szakmai elvárást kell támasztani, mint az adott állam polgáraival szemben. Bizonyítaniuk kell továbbá, hogy az adott államban szükséges szakmai gyakorlatnál legfeljebb egy "szinttel" kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
Az irányelvről folyó viták sok tekintetben emlékeztetnek a szolgáltatási irányelvről folyó vitákra, és gyakran össze is függenek azzal. Az eredeti európai bizottsági javaslat például sokkal liberálisabb volt, és a külföldön szolgáltatást nyújtók esetén nagyobb felelősséget rakott volna a származási ország hatóságainak vállára az adott dolgozó szakmai felügyeletében, mint a fogadó országéra. Az első és a második olvasatban azonban úgy módosult a javaslat, hogy a fogadó ország felügyeleti hatóságait helyezte előtérbe, azt elkerülendő, hogy a másik tagállamból érkezők, ottani esetleges alacsonyabb szintű szakmai képesítésükkel "aláássák" a fogadó ország szakmai követelményeit.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?