A szegényektől fogják elvenni a munkát a robotok
Azok a leginkább sérülékeny járások, amelyekben magas a munkanélküliek aránya és a meglévő állásokat a jövőben érintheti az automatizálás. A Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) földrajzi bontásban közölte az automatizálható munkahelyek eloszlását - írta a portfolio.hu.
Elsőre meglepő lehet, hogy az automatizálás munkaerő-piaci kockázatai nem ott a legnagyobbak, ahol a gazdasági prosperitás időben hamarabb hozhatja el a modernizációt. A GVI szakértőinek eredményeit két nagyon fontos tényező magyarázza.
Az egyik, hogy az olyan területeken, ahol a munkanélküliség magas, ugyanaz az automatizációs folyamat sokkal nagyobb feszültséget okozhat, mint ott, ahol munkaerőhiány van. Ez persze azt jelenti, hogy a munkaerő-hiányos területeken a gazdasági működés szempontjából már rövid távon is kis feszültségekkel cserélhetnek le bizonyos emberi tevékenységeket robotokra, számítógépekre.
A másik, hogy a kiváltható szakmák jellemzően azok, amelyekben sok a rutinfolyamat, kevesebb kreativitást, összetett döntést igényelnek. Az ilyen szakmák a fejletlenebb térségekben is megtalálhatók, sőt, arányaiban még magasabb arányban fordulhatnak elő, mint ott, ahol a jobb tőke-ellátottság miatt a magasabb munkatermelékenységű szakmák elterjedtebbé váltak.
Az automatizálással kiváltható munkahelyek aránya a Csengeri (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) járásban a legmagasabb, 38 százalék. Szintén harminc százalék feletti az automatizálható munkahelyek aránya a Bicskei (Fejér megye) járásban (35 százalék), míg 29 százalék a Gyáli és a Budakeszi járásban (Pest megye).
Budapesten kívül az utóbbi járásban dolgozik a legtöbb automatizálható munkával rendelkező foglalkoztatott (20 157 fő). A leginkább érintett 43 járás közül, ahol az állások legalább 15 százaléka automatizálható lenne, hét Pest megyében, öt-öt pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megyében található.
Portfolio
Az egyik, hogy az olyan területeken, ahol a munkanélküliség magas, ugyanaz az automatizációs folyamat sokkal nagyobb feszültséget okozhat, mint ott, ahol munkaerőhiány van. Ez persze azt jelenti, hogy a munkaerő-hiányos területeken a gazdasági működés szempontjából már rövid távon is kis feszültségekkel cserélhetnek le bizonyos emberi tevékenységeket robotokra, számítógépekre.
A másik, hogy a kiváltható szakmák jellemzően azok, amelyekben sok a rutinfolyamat, kevesebb kreativitást, összetett döntést igényelnek. Az ilyen szakmák a fejletlenebb térségekben is megtalálhatók, sőt, arányaiban még magasabb arányban fordulhatnak elő, mint ott, ahol a jobb tőke-ellátottság miatt a magasabb munkatermelékenységű szakmák elterjedtebbé váltak.
Az automatizálással kiváltható munkahelyek aránya a Csengeri (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) járásban a legmagasabb, 38 százalék. Szintén harminc százalék feletti az automatizálható munkahelyek aránya a Bicskei (Fejér megye) járásban (35 százalék), míg 29 százalék a Gyáli és a Budakeszi járásban (Pest megye).
Budapesten kívül az utóbbi járásban dolgozik a legtöbb automatizálható munkával rendelkező foglalkoztatott (20 157 fő). A leginkább érintett 43 járás közül, ahol az állások legalább 15 százaléka automatizálható lenne, hét Pest megyében, öt-öt pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Veszprém megyében található.
Portfolio
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok