A válság árnyékában indulnak a minimálbérről szóló egyeztetések

Szokatlanul kemény csaták várhatók az idei minimálbér-tárgyalásokon - mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. A hónap második felében elindulnak a 2023-as minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében, ahol a korábbiaknál is nehezebb megegyezésre számítanak a felek: a szakszervezetek a magas infláció miatt próbálnak majd minél magasabb emelést elérni, miközben a munkáltatói oldal az energiaárak emelkedése miatt lassuló gazdasági növekedésre hivatkozva háríthatja el a követeléseket. Mivel jelenleg képtelenség hosszú távra tervezni, 2023-ra csak egyéves bérmegállapodást akarnak kötni a felek. "Az energiaárak, a háború viszonyok és a szankciók miatt a munkáltatók számára is kiszámíthatatlan a jelenlegi gazdasági helyzet, ehhez képest a 2008-as válság időszaka is kiszámíthatóbbnak tűnt" - nyilatkozta a lapnak a szakszervezeti vezető. Mészáros Melinda szerint a minimális elvárás, hogy érizzék meg a reálértéküket a jövőre a kötelező legkisebb munkabérek.

A legfontosabb kérdés, hogy mekkora lesz az infláció, ami a becslések szerint biztosan átlépi majd a 10 százalékot, de felmerült, hogy 15-20 százalék is lehet, ezért ebben az intervallumban mozoghat a szakszervezetek követelése. A Liga Szakszervezetek vezetője azt mondta, tisztában vannak vele, hogy a növekvő energiaárak miattsok munkáltatónál szóba került a termelés-visszafogás mellett létszámcsökkentés is . Ennek konkrét jeleit ugyanakkor még nem látják. 

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a tárgyalásokon fordulópontot jelenthet, hogy az Európai Parlament a héten elfogadta az uniós minimálbérre vonatkozó irányelvet, mely ugyan nem kötelező érvényű egy országra sem, de az abban foglalt ajánlások alapján fogalmazták meg javaslatukat a szociális partnerek felé, és a jövőben egy képlet segítségével határoznák meg a minimálbér összegét. 

Mészáros Melinda azt mondta, egyik oldal sem támogat egy olyan képletet, ami egy automatizmus alapján állapítaná meg a mindenkori minimálbér mértékét, mert eddig ezek nem voltak sikeresek. "Az első pillanattól kezdve világos volt, hogy szó sincs egységes európai minimálbérről" - jelentette ki, hozzátéve, hogy például a bolgár és a luxemburgi minimálbér között áthidalhatatlan a szórás, tehát az irányelvtől nem lesz magasabb a magyar miminálbér. 

A régiós minimálbérrangsorban Magyarország korábban hol az utolsó volt, hol a középmezőnyben állt, az élen évek óta Lengyelország található. Ezt a pozíciót a lengyelek meg is tartják jövőre is, ugyanis megállapodtak, hogy 2023 januárjától két lépcsőben, összesen 20 százalékkal 3600 złotyra, azaz körülbelül 300 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér. Ez megközelítőleg 235 ezer forint nettónak felel meg.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a legfontosabb, hogy az energiaválságban minél kevesebb munkahely szűnjön meg, ezért valamilyen csomagban kell majd gondolkozni, hogy a legkisebb keresetűek reálértéken ne veszítsenek, az életszínvonaluk fennmaradjon vagy a lehető legkisebb romlást szenvedjék el. A főtitkár úgy látja, hogy negyedik negyedévben, vagy a jövő év elején fordulhat recesszióba a gazdaság. "Nehéz időszak elé nézünk" - mondta. 

VG