A végtelenségig kihasználják az EU-ban dolgozó illegális bevándorlókat

Az EU Alapjogi Ügynöksége (FRA) 64 oldalas tanulmányt készített 72 - az EU különböző tagállamaiban (Belgium, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország és Svédország) - illegálisan munkát vállaló személy megkérdezésével. A jelentés szerzői "dermesztőnek" nevezték az elhangzott beszámolókat.

A bécsi székhelyű, 2007-ben alapított ügynökség szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy az engedély nélkül, családoknál pénzt kereső bevándorlók, többségében nők, a velük szemben elkövetett visszaélés esetén tisztázatlan helyzetüknél fogva nem mernek a helyi hatóságokhoz fordulni, vagyis ezáltal a legalapvetőbb jogaikat nem tudják gyakorolni.

Az uniós intézet közvetlen és közvetett visszaélések egész sorát említi a dokumentumban: a bevándorlók terhére a munkaadó által elkövetett szexuális erőszaktól kezdve a fizikai megerőltetés és a mentális stressz hatására kialakult megbetegedésekig. Egy névtelenül nyilatkozó latin-amerikai bevándorló, aki egy olasz család bejárónőjeként dolgozik, arról panaszkodott, hogy munkaadója egy alkalommal megkarmolta, majd széttépte a pólóját. Egy Lengyelországban szerencsét próbáló kelet-európai asszony arról mesélt, hogy a nő, akinek dolgozott, megverte, majd elvette a táskáját és mindent kiszórt belőle. Mások a túlmunkát és a túlságosan alacsony béreket kifogásolták. Egy Belgiumban dolgozó háztartási alkalmazott elmondta, hogy amikor őszintén megmondta főnökének, hogy kevesli a napi 20 órás munkájáért a havi 400-500 eurós fizetést, az csak rárivallt, hogy érezze magát szerencsésnek, amiért egyáltalán pénzt kereshet. A Belgiumban, Franciaországban és Svédországban dolgozók a munka közbeni balesetek miatt kialakult szinte állandósult térd- és derékfájdalomra panaszkodtak, amelyet már csak rendszeres gyógyszerszedés mellett tudnak elviselni.

A tanulmány készítői ajánlásokat fogalmaznak meg a tarthatatlan helyzet kezelésére. Mint írják, az unióban szélesebb, a háztartásokra is kiterjedő munkaügyi ellenőrzésekre, illetve munkaerőhiány esetén a bevándorlókra vonatkozó szabályozás lazítására van szükség a tagállamok részéről, hogy így bejelentett munkaviszonyban dolgozhassanak a külföldiek. Az ügynökség ezenkívül a szakszervezetek és a kizsákmányolt illegális munkaerőnek jogi segítséget nyújtó érdekvédelmi csoportok nagyobb támogatására szólít fel.