Versenytilalmi megállapodás: meddig érvényes és mennyi ellenérték jár?

Mi a versenytilalmi megállapodás?

A munkaviszony fennállása alatt a munkavállalót a törvény eleve korlátozza: nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértené. A munkaviszony megszűnése után ez a kötelezettség önmagától véget ér. Ha a munkáltató ezen túl is védeni szeretné magát, külön megállapodást kell kötnie a munkavállalóval.

A szabályozás alapja a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény, Mt.) 228. §-a. Eszerint a munkavállaló a munkaviszony megszűnése utáni időszakra vállalhatja, hogy nem tanúsít olyan magatartást, amellyel volt munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Gyakorlatilag tehát tartózkodási, „nemtevési” kötelezettségről van szó: a munkavállaló például nem állhat a versenytárs szolgálatába, és nem indíthat konkurens vállalkozást.

Milyen feltételekkel érvényes?

1. Írásba kell foglalni. A megállapodás lehet a munkaszerződés része vagy külön okirat. Szóban nem érvényes.

2. Legfeljebb két évre köthető. A tilalom a munkaviszony megszűnésétől számított legfeljebb két évig tarthat. A megállapodás érvényességének egyik feltétele, hogy legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig álljon fenn. A hosszabb időtartam nem teszi az egész megállapodást érvénytelenné, de a két év feletti rész nem kötelezi a munkavállalót.

3. A jogos gazdasági érdek védelméhez szükséges mértékre kell szorítkoznia. A tilalom nem lehet aránytalan, sem a tevékenységi kör, sem a földrajzi terület szempontjából. A munkavállaló megélhetését sem veszélyeztetheti. A bírósági gyakorlat ezt következetesen vizsgálja. Egy közzétett döntés szerint érvénytelen az a megállapodás, amely egyoldalúan, a munkavállalóra rendkívüli mértékben hátrányosan határozza meg a tiltott tevékenységi kört, és lényegében a munkáltató mérlegelésére bízza, hogy egy adott új munkahely sérti-e a tilalmat.

4. Ellenérték nélkül nincs megállapodás.

Milyen ellentételezés jár érte?

A versenytilalmi megállapodás visszterhes jogügylet. A munkavállaló azért tűri a korlátozást, mert a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték meghatározása a megállapodás elengedhetetlen eleme, mert az ellenérték nélküli megállapodás semmis. 

• Minimum: az ellenérték a tilalmi időszakra nem lehet kevesebb a munkavállaló alapbérének egyharmadánál. A bírósági gyakorlatban ez rendszeresen vita tárgya. Egy 2024-es közzétett ügyben például a megállapodásban rögzített összeg már azért is problémás volt, mert havi bontásban nem érte el a törvényes minimumot.

• Időarányos, rendszeres fizetés: a gyakorlatban az ellenértéket havonta, a tilalmi időszak alatt kell fizetni. Az ítélkezési gyakorlat szerint az ellenérték késleltetett, a teljes tilalmi időszak letelte utáni kifizetése a megállapodás érvénytelenségét eredményezi. A „majd a végén kifizetjük, ha igazolja, hogy betartotta” típusú kikötés tehát kockázatos. 

• Jogkövetkezmény: ha a megállapodás az ellenérték hiánya vagy elégtelensége miatt érvénytelen, a munkavállalót a tilalom nem köti. A munkáltató pedig a már kifizetett összeget sem biztos, hogy visszakövetelheti.

A bírósági gyakorlat azt is kimondja: az ellenérték a munkavállaló lényeges jogának korlátozását kompenzálja, mivel a megállapodás az új munkaviszony létesítését gátolja. 

Mi történik, ha a munkavállaló megszegi?

A felek a megszegés esetére kötbért köthetnek ki, és a kötbért meghaladó kár megtérítését is kiköthetik. Gyakori megoldás, hogy a munkáltató mentesül az ellenérték fizetése alól, a munkavállaló pedig visszafizeti a már felvett összeget, és kötbért fizet. A kötbér mértékét a törvény nem korlátozza, de ha aránytalanul magas, a bíróság mérsékelheti. A kötbér előnye a munkáltató számára, hogy érvényesítéséhez nem szükséges a ténylegesen bekövetkezett kárt bizonyítani. Elegendő, ha a versenytilalmi megállapodás munkavállaló általi megszegését bizonyítja.

Mire figyeljen az HR a gyakorlatban?

• Ne sablonból dolgozzon. A tilalom tartalmát (tevékenységi kör, terület, időtartam) pozíciónként kell meghatározni. Egy ügyfélkapcsolattal nem rendelkező beosztottnál ugyanaz a korlátozás aránytalan lehet, amely egy értékesítési vezetőnél indokolt.

• A megállapodásban rögzítse az ellenérték összegét és fizetési ütemezését. Ha az összeg hiányzik, a bíróság akár azt is megállapíthatja, hogy megállapodás nem jött létre.

• A munkaviszony megszüntetésekor külön rendelkezzen a megállapodás sorsáról. Egy 2023-as jogeset arról szólt, hogy a közös megegyezéses megszüntetés nem tartalmazott kifejezett elállást a tilalomtól, ezért a bíróság szerint a versenytilalmi megállapodás a munkaviszony megszüntetése ellenére fennmaradt. Ez a munkáltatóra fizetési kötelezettséget róhat, akkor is, ha már nem is akarta a tilalmat. 

• Kerülje a titoktartási és a versenytilalmi klauzula összemosását. A két intézmény külön jogi természetű, a titoktartás ellenérték nélkül is kiköthető.

• A munkavállaló is kérjen jogi tanácsot aláírás előtt. Ha a tilalom a szakmájában elhelyezkedést szinte lehetetlenné tenné, az ellenérték mértéke és az időtartam komoly tárgyalási pont.

Olvasson itt tovább a HR tudnivalóiról: 

Versenytilalmi megállapodás: amit a HR-nek és a payrollnak kötelező tudnia

A cikk általános ismertetés, nem minősül jogi tanácsadásnak. A pontos szöveget és az esetleges módosításokat érdemes a hatályos Mt. 228. §-ában (njt.hu) ellenőrizni, konkrét ügyben pedig munkajogásszal egyeztetni.