Közös megegyezés: mit írjunk bele és mit ne írjunk alá?

A munkáltatók gyakran bíznak abban, hogy a közös megegyezés aláírásával elkerülhető egy későbbi munkajogi per, ez azonban nem minden esetben van így – hívják fel a figyelmet az act legal Hungary szakértői, Dr. Veress Dominika ügyvédjelölt és Fischer Péter jogi gyakornok.

Hogyan alakul a felmondási idő és az indokolási kötelezettség?

A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő általában 30 nap, amely hosszabb munkaviszony esetén növekszik. A felek ettől szabadon eltérhetnek: közös megegyezéssel ezt a merev időkeretet teljesen átírhatják, és akár az aláírás napjára is megszüntethetik a jogviszonyt. Az is lehetséges, hogy a törvényben előírtnál sokkal rövidebb vagy hosszabb időtartamban állapodjanak meg.

A munkáltatói felmondás esetén a munkavállalót legalább a felmondási idő felére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, és erre az időre is fizetés illeti meg. Közös megegyezés esetén ugyanakkor abban is megállapodhatnak a felek, hogy a munkavállaló a jogviszony megszűnéséig mindvégig munkát végezzen.

A munkáltatói felmondást – néhány kivételtől eltekintve – indokolni kell, az azonnali hatályú felmondásra pedig akkor kerülhet sor, ha a munkáltató tényszerűen megindokolja a munkavállaló súlyos kötelezettségszegését. A közös megegyezésnél azonban egyik félnek sem kell indokolnia, hogy miért kívánja megszüntetni a munkaviszonyt.

Abban az esetben viszont, ha a munkáltató a közös megegyezésben mégis megindokolja, hogy a munkavállaló munkájára miért nincs szükség, egy esetleges jogvita során bizonyítania kell, hogy az indokolás megfelel a valóságnak.

Bármiben eltérhetnek a felek a Munka törvénykönyvétől?

Alapvetően egy közös megegyezés nagyobb szabadságot ad a feleknek a megszüntetéssel kapcsolatos feltételek kialakításában, mint egy egyoldalú felmondás. Vannak azonban olyan rendelkezések, amelyektől közös megegyezésben sem lehet eltérni.

A felek például versenytilalmi megállapodást köthetnek, de annak tartalma jogszabályi korlátokhoz kötött. A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló ellenérték fejében vállalja: nem helyezkedik el a munkáltató közvetlen piaci versenytársánál, és nem indít konkurens saját vállalkozást sem. A munkavállaló még közös akarat esetén sem korlátozható két évnél hosszabb ideig az elhelyezkedésben, az ellenértéknek pedig el kell érnie legalább az azonos időszakra járó alapbér egyharmadát.

Abban sem lehet érvényesen megállapodni, hogy a munkavállaló a részére járó munkabér egy részét pénz helyett például utalványban kapja meg. Ha a munkavállalónak az adott évre még időarányosan jár szabadság, amelyet a munkáltató nem adott ki, azt a munkaviszony megszűnésekor pénzben meg kell váltani, és erről a munkavállaló érvényesen nem mondhat le.

Fontos tehát pontosan ismerni azokat a rendelkezéseket, amelyektől megállapodással sem lehet eltérni. Az ilyen szabályba ütköző kikötés semmis, ezért azt a munkáltató később nem tudja kikényszeríteni – teszik hozzá az act legal Hungary szakértői, Dr. Veress Dominika és Fischer Péter.

Egy közös megegyezés aláírásával biztosan elkerülhető a jogvita?

A munkáltatók gyakran gondolják úgy, hogy a közös megegyezés aláírásával megfelelően rendezték a felek között fennálló jogviszonyt, ezért már nem kell munkaügyi pertől tartaniuk. Ez azonban nem minden esetben van így, mivel a munkavállaló közös megegyezés esetén is indíthat pert.

A közös megegyezés legfontosabb követelménye, hogy a felek szabad és befolyásmentes akaratán alapuljon. Ha a munkáltató túlzott nyomást gyakorol a munkavállalóra – például megtagadja tőle az észszerű gondolkodási időt, azonnali aláírást vár el, vagy nem engedi, hogy a munkavállaló az aláírás előtt jogi tanácsot kérjen –, a munkavállaló a megállapodás aláírását követően pert indíthat.

A munkavállaló akkor is pert indíthat, ha a munkáltató egy lényeges körülmény tekintetében tévedésbe ejtette. Ilyen lehet például, ha a felmondási védelem alatt álló munkavállalót arról tájékoztatják, hogy rá nem vonatkozik a felmondási védelem.

Önmagában ugyanakkor nem jogellenes, ha a munkáltató közli, hogy megállapodás hiányában a megfelelően dokumentált kötelezettségszegések miatt felmondással fog élni.

Összegzés

A közös megegyezés akkor éri el valódi célját, ha pontot tesz az ügy végére, nem pedig egy elhúzódó jogvita nyitányává válik. Érdemes ezért pontosan tisztában lenni azzal, hogy mi lehet a megállapodás tárgya, mely jogszabályi rendelkezésektől nem térhetnek el a felek, és milyen körülmények adhatnak alapot a megállapodás megtámadására – összegezte Dr. Veress Dominika ügyvédjelölt és Fischer Péter jogi gyakornok, az act legal Hungary szakértői csapatának tagjai.