Adóelőny román cégalapítással

A romániai cégalapításra szakosodott tanácsadó irodák beszámolója szerint az utóbbi években megsokszorozódott a külföldi befektetők száma az országban, főleg magyar állampolgárokból jelent meg sok, akik vállalkozást alapítanak Romániában azért, hogy meghódítsák ezt a felfelé ívelő pályára állt piacot, s ugyanakkor hasznot húzzanak az alacsony adózási terhekből, amit keleti szomszédunk biztosít a cégek számára.

Magyarország már lassan egy évtizede azt harsogja, hogy itt csupán egy számjegyű a társasági adó, és ezzel Európa legalacsonyabb adóterheit szabja ki hazánk a vállalkozókra, azonban bizonyos feltételek teljesülése mellett a Romániában érvényben lévő adóterhek ennél is alacsonyabbak. Ha egy román KFT-nek ugyanis van legalább egy 8 órás alkalmazottja, és éves árbevétele nem haladja meg az 500 ezer eurót, akkor abban az esetben csak minimális társasági adót kell fizetnie. A mikrovállalkozók adózását is két kategóriába lehet sorolni:

• 1% TAO kb 25 millió Ft-s forgalomig
• 3% TAO 25 millió és 190 millió Ft között

Ezzel ugye az a célja az adóhatóságnak, hogy minél jobban ösztönözze a kezdő vállalkozásokat, s amennyiben azok még nem tudnak jelentős árbevételre szert tenni, akkor ne vegye el az állam azok kedvét a folytatástól a hatalmas adóterhekkel.

Létezik egy 16%-os TAO-kategória is, amit már a fél millió eurót meghaladó társaságok fizetnek. Mindemellett ha egy cég nem szeretne lemondani a mikroadózásról, akkor annak alapítói dönthetnek úgy, hogy létrehoznak még egy KFT-t, amely ismét a mikrovállalkozói sávban tud mozogni, amíg az ismételten el nem éri a 190 millió Ft-s forgalmat.

Ugyanakkor az osztalékadó mértéke egységesen 8% legyen szó kis-, vagy nagyvállalkozásról, s mondhatni hogy ez is barátinak nevezhető, hiszen Magyarországon az osztalékteher ennek szinte a duplája, nem beszélve az ehhez hozzáadott szochó-kötelezettségről is.

Ugyanakkor a kedvező adózás mellett Románia felfelé ívelő gazdasága is egy olyan érv, ami ösztönzőleg hat a külföldi befektetőkre, akik egyre nagyobb lehetőségeket látnak az országban. Ne felejtsük el, hogy egy hosszú európai pénzekkel kitömött konjunktúra időszakon van túl keleti szomszédunk, ahol igencsak hatékonyan használták fel a kapott forrásokat, így virágzásnak indulhatott számos olyan szektor, ami eddig nem jutott túl nagy szerephez. Románia azonban arra is ügyelt az elmúlt esztendőkben, hogy ne csak egy gazdasági szektor, például az autóipar jelenlétét növelje, hiszen a gazdaság több komoly pilléren áll, így nem annyira sérülékeny mondjuk, mint a magyar. Tudvalévő, hogy odaát például az infláció emelkedése, és az ingatlanszektor visszaesése sem volt olyan látványos például, mint idehaza.

A korrekt gazdaságpolitika, a fejlődő ágazatok, a fizetőképes kereslet egyre nagyobb mértékű megjelenése pedig mind arra ösztönzik a magyar vállalkozókat is, hogy szerencsét próbáljanak szomszédunkban, s ez a magyarázata annak, hogy egyre több magyar üzletember jelenik meg Erdélyben. Sokan szolgáltatásaikat, mások termékeiket próbálják értékesíteni a román piacon, megint mások a nagyívű befektetésekben látnak fantáziát.

Talán kis túlzással egy példaértékű kis gazdasági csodának nevezhetjük Romániát, amely immár megérett arra, hogy teljes értékű uniós tag legyen, és komolyan vegyék az egyik legkeletibb EU-s államot a nyugati befektetők is.