Megjelent: 15 éve

Aggasztóan sok a lecsúszástól tartó háztartás

Az első negyedév utáni napokban a gazdaságkutatók szokásos nagyüzeme vette kezdetét, egy-két nap múlva a GKI és a Kopint-Datorg ismerteti aktuális adatait, előrejelzéseit, az Ecostat pedig a lakosság gazdasági várakozásairól írott dokumentummal látta el a szaksajtót. Ez utóbbi fő megállapítása, hogy 2005 első negyedévében a lakosság konjunktúra-indexe 42,3 százalék, egy százalékponttal kedvezőbb az előző negyedévi értéknél. A bizalmi index részmutatóinak többsége kismértékben emelkedett, a háztartások anyagi helyzete, pénzügyi viszonyai valamelyest javultak. A lakosság az ország gazdasági helyzetében nem vár jelentős változást - szögezi le az Ecostat, hozzátéve: a megkérdezettek összességében a feltételek fokozatos javulásával számolnak. A foglalkoztatásban, a munkanélküliek arányában a háztartások nem várnak érdemi javulást, az árnövekedés ütemének mérséklődését viszont egyre többen vélelmezik.

Az Ecostat-elemzés részletezi is: a háztartások 58 százaléka értékeli anyagi helyzetét közepesnek, egyötödük rossznak, s további 5 százalék nagyon rossznak. A lakosság 16 százaléka jónak ítéli háztartása anyagi helyzetét, nagyon jónak mindössze 1 százalékuk. A válaszok megoszlása az elmúlt évben alig változott, a lakosság a közepesnél némileg rosszabbnak tartja háztartása anyagi helyzetét, egy nullától százig terjedő skálára transzformálva a válaszokat - 47 pontos átlagértékben fejeződik ki. Az aggregált érték valamelyest kedvezőbb a tavaly év végi eredménynél.

A családok 41 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. Összesen a megkérdezettek 15 százaléka számolt be javulásról, és közöttük is csak 1 százalék jelentős mértékűről. (Ugyanilyen arányban fordultak elő pozitív válaszok 2004 novemberében is.) Ezzel szemben a családok 43 százalékának romlott az anyagi helyzete, 12 százalékuk jelentős mértékű lecsúszásról számolt be. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását 100-fokú skálán mérve átlagosan 40 pont adódik, ami alig tér el a negyedévvel ezelőtti értéktől. A háztartások pénzügyi helyzetüknek inkább a romlását, mintsem a javulását érzékelik.

Pozitívabb várakozásokkal fordul a lakosság a jövő felé, mint ahogy az elmúlt egy évet látta és értékelte. A vélekedések átlagértéke 100-fokú skálára transzformálva 44 pont, ami csaknem pontosan megfelel az előző negyedévi felmérés eredményének. A megkérdezettek közel egyharmada tart attól, hogy a következő egy évben romlik háztartása pénzügyi helyzete: közülük 11 százalék jelentős mértékű, 21 százalék mérsékelt romlástól tart. A lakosság 19 százaléka kis mértékű javulást vár háztartása pénzügyi helyzetében. Stabilitásra a kérdezettek 32 százaléka számít, miközben a bizonytalanok aránya 16 százalék.

Aggasztóan magas, 22 százalék azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek helyzetüket folytonos lecsúszásként élik meg, anyagi helyzetük rosszabbra fordulását tartósnak ítélik. E csoport relatív nagysága azonban elmarad az előző félévet jellemző magas aránytól. A folyamatosan javuló helyzetű csoport aránya másfél éve folyamatosan 7 százalék körül van. Ez a réteg úgy érzi, anyagi helyzete az elmúlt egy évben javult, és hasonló, pozitív változásra számít a következő 12 hónapban is. A korábbi trendek megfordulására számítók aránya továbbra is rendkívül alacsony: a kérdezettek 5 százaléka számít arra, hogy háztartásának pénzügyi helyzete a következő évben javulni fog, az elmúlt félévi romlás ellenére.

Az aktuális anyagi helyzet és a változások tendenciájának összevetése alapján a különböző helyzetű csoportok közérzetéről nyerhetünk fontos információkat. A jelenleg is jobb helyzetű háztartások kedvezőbben ítélik meg a hosszú távú tendenciákat, míg a rosszabb helyzetű háztartások alapvetően romlónak tartják pénzügyi helyzetüket hosszabb távon is. Az egyes rétegek nem látnak lehetőséget arra, hogy helyzetükön érdemben változtassanak.

A makrogazdasági helyzet múlt évi változásának értékelésére ez alkalommal 36 pontos átlagérték adódik, ami alig tér el az előző felmérés értéktől. 2004 tavaszán, vagyis közel egy éve viszont lényegesen alacsonyabb, 28 pontos átlagértéket mértünk, ehhez képest a válaszok kedvezőbb megítélést tükröznek. A válaszadók közel fele úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban: 29 százalékuk kisebb, 20 százalékuk jelentős mértékű romlást érzékel. Javulást a lakosság 17 százaléka vél felfedezni az ország helyzetében. A kérdezettek 27 százaléka úgy látja, nem történt jelentős változás Magyarország gazdasági helyzetében.

A gazdaság jövőjének megítélésében lényegesen optimistábbak a háztartások, mint a múlt értékelésében. A kérdezettek egyharmada optimista, 32 százalékuk kisebb mértékű javulást prognosztizál, jelentős javulásra 2 százalékuk számít. A válaszadók 30 százaléka úgy látja, rosszabb helyzetben lesz az ország gazdasága 2006 februárjában, mint 2005 elején. A háztartások 17 százaléka kisebb, 13 százaléka jelentős mértékű gazdasági visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet fennmaradására csaknem minden negyedik család számít. Az értékelések transzformált átlaga 48 pontnak adódik, ez három ponttal jobb, mint tavaly év végi érték.

A válaszadók 13 százaléka szerint folyamatos javulás tapasztalható az ország gazdasági helyzetében. Az elmúlt és a következő évről egyaránt pozitívan nyilatkozók aránya 2 százalékkal magasabb, mint 2004. novemberében volt. A kérdezettek csökkenő arányú csoportja, 26 százaléka látja úgy, hogy az ország gazdasági helyzete folyamatosan romlik. Tavaly augusztusban és novemberben valamivel többen, a lakosság 29 százaléka vélekedtek így.

Továbbra is egyértelmű az összefüggés egyrészt a háztartások és az ország helyzete, másrészt a háztartások körülményei és az ország gazdasági állapotára vonatkozó várakozások között. Akik úgy vélik, háztartásuk pénzügyi helyzete jelenleg jobb, mint egy évvel ezelőtt, általában kedvezőbben vélekednek az ország helyzetéről is - és fordítva. Ugyanígy elmondható, hogy akik szerint háztartásuk anyagi helyzete egy év múlva jobb lesz, mint most, azok nagyobb valószínűséggel gondolkodnak így az ország gazdaságáról is.



A munkanélküliségi ráta alakulására vonatkozó becslések a gazdasági félelmek enyhe mérséklődését tükrözik. A válaszadók közel fele növekvő munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának és arányának csökkenését csak minden ötödik lakós várja a következő évre. A válaszadók 35 százaléka számít a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 14 százalékuk a munkát keresők lényeges növekedésére. Kevesebben vannak azok, akik a munkanélküliek számának jelentős vagy kisebb mértékű csökkenésében bíznak, együttes arányuk 20 százalék. A kérdezettek egynegyede véli úgy, hogy a következő évben nem történik érdemi változás a foglalkoztatási viszonyokban. A véleményeket 100-fokú skálán értékelve 61 pontos átlag adódik, ami két ponttal alacsonyabb az előző negyedévi értéknél.

A háztartások 62 százaléka vállalkozott arra, hogy megbecsülje, mekkora volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók 8,1 százalékra tippeltek, bár elvétve akadtak nagyon távoli becslések is. Ha a januári 4,1 százalékos inflációhoz plusz-minusz 1,5 százalékos hibahatárt engedünk meg, azaz az 2,6-5,6 százalékos válaszokat tekintjük pontosnak, akkor a becslésre vállalkozók 24 százalékáról mondható el, hogy viszonylag pontos információi vannak az elmúlt 12 hónapra vonatkozó inflációról. A leggyakoribb, a kérdezettek 12 százaléka által említett inflációs becslés 6 százalék volt, a válaszadók 6-6 százaléka állította azt, hogy a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest 5, illetve 7 százalékkal emelkedtek.

A lakosság csaknem hattizede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben. Ezen belül 19 százalék az elmúlt évinél sokkal nagyobb mértékű inflációra számít, míg 40 százalékuk annál valamivel nagyobbra. A lakosság 22 százaléka véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog nőni az infláció. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre a lakosság 15 százaléka gondol, de ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek. Erősödni látszik az a korábban jelzett tendencia, amely szerint tavalyi év közepétől számottevően kisebbek az inflációs félelmek, mint az azt megelőző időszakban.

  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Rendkívüli ülésen emelhetik meg a bírók és az ügyészek fizetését

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy határozzon arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök... Teljes cikk

DK: vissza kell állítani a nyugdíjszámításnál a svájci indexálást

A Demokratikus Koalíció ismételten arra szólította fel a kormányt, hogy a nyugdíjak kiszámításakor újra alkalmazza a svájci indexálást. Teljes cikk

A minisztérium szerint átlagosan 30 százalékos béremelés jár a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak

A szakképzés erősítése részeként a kormány kiemelt megbecsülést és kiemelt bérezést kíván biztosítani a szakképzésben dolgozó... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek