Akár százezrekkel is többet kereshetnek a hazai diplomások

A diploma azonban ma is jó befektetés, ezért még akár képzési hozzájárulást is megéri fizetni, emeli ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) kutatási részlegének tanulmánya. A diplomások munkaerő-piaci helyzetével foglalkozó OFIK-felmérés szerint a legmagasabb iskolai végzettségűek között a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta.

Ezzel összhangban állnak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai: eszerint míg a teljes hazai népesség körében a munkanélküliek aránya megközelíti a 8 százalékot, addig a diplomásoknál csupán 2-3 százalék körül mozog ez az érték. Igaz, szakemberek szerint a valós diplomás munkanélküliség ennél valamivel több lehet, mivel ők nagyobb arányban nem regisztrálják magukat a munkaügyi kirendeltségeken.

Havi kétszázezres különbség

A diplomásoknál nem csupán az elhelyezkedési esélyek, hanem a fizetések is nagyobbak: bérük átlagban közel kétszer akkora, mint a középiskolai végzettségűeké. A hasonló oktatási rendszerű európai országoknál ez az eltérés sokkal kisebb, mutatnak rá szakértők. Ha pedig egyetemi végzettséggel számolunk, a különbség több mint kétszeres. Az egyetemi diplomások átlagosan bruttó kétszázezer forinttal kapnak többet havonta, mint a technikumot végzett szakemberek.

Nagy eltérések vannak azonban a felsőfokú végzettségűek között is. Az egyes szakcsoportokon belül az egyetemi diploma átlagos értéke - havi nettó keresetben mérve - mindenütt magasabb, mint a főiskolai diplomáé. Az egyetemet végzett közgazdászok például átlagosan csaknem 38 százalékkal keresnek többet, mint a főiskolát végzettek.

Meredeken emelkedő diplomásbérek

A karrierkilátások is különböznek: a diplomás bérek 30-40 éves korig általában meredeken emelkednek, azután ez a trend alábbhagy vagy stagnál. Ezzel szemben a középfokú végzettségűek bére a munkában töltött évek számával lineárisan, kiszámítható módon emelkedik. Ennek oka vélhetően az, hogy a diplomások egy része 30-40 éves korára már valamilyen vezető pozícióba kerül, így keresetük nemcsak a munkában töltött évekkel nő egyenesen arányosan, hanem a ranglétrán való emelkedéssel is.

Bár a havi bruttó alapbérek alapján a felsőfokú végzettségűek bérelőnye minden szektorban egyértelmű, mégis leginkább a versenyszférában dolgozók járnak a legjobban. Tehát míg a közszférában szakmunkásként éri meg dolgozni, addig a versenyszférában diplomásként. (Az iskolai végzettségből adódó különbségek egyébként még a non-profit szektorban is nagymértékben meghatározzák a javadalmazást.) Emellett a földrajzi elhelyezkedés, a cégméret és a tulajdonosi szerkezet is komoly befolyásoló tényező a fizetéseknél.

A kezdő kereseteket szakcsoport szerint vizsgálva első helyen a közgazdasági, a pénzügyi és az informatikai, a másodikon a műszaki diplomával rendelkező fiatalok helyezkedtek el. Az utolsó helyen a tanítók és az óvodapedagógusok, valamint a kis vagy nemzetiségi nyelvekből diplomázott pályakezdők találhatók. Még ők is megelőzik azonban a testkultúrával kapcsolatos végzettséggel rendelkező fiatalokat.

A bérezésben jelentős különbségek figyelhetők meg regionális szinten is. A fővárosi fizetések több mint 10 százalékkal vannak az országos átlag felett, Kelet-Magyarországhoz képest pedig több mint 20 százalékos az eltérés. Egy budapesti szellemi dolgozó mintegy százezer forinttal nagyobb keresetet kap, mint vidéken dolgozó kollégái. A fizikai munkásokhoz képest ez két és fél, háromszoros a különbséget jelent.

Dupla annyit keresnek a diplomások

Az információs központ adatai szerint a magyar diplomások kereseti előnye nemzetközi összehasonlításban rendkívülinek mondható. Egy főiskolát vagy egyetemet végzett, negyvenes éveiben járó férfi Olaszországban egyharmaddal, Ausztriában és Németországban durván a felével, Portugáliában pedig háromnegyedével keres többet érettségizett kortársánál, addig Magyarországon ez a szorzó kétszeres.

A versenyszférában dolgozó magyar diplomások 130 százalékkal, Csehországban viszont csak 70 százalékkal keresnek többet az érettségizetteknél, noha a hazai diplomások relatív tudásszintje - a rendelkezésre álló adatok szerint - semmivel sem jobb, mint a fenti összehasonlításban szereplő országok lakóié. Ráadásul mivel nálunk a fiatalok bérhátránya az idősebbekkel szemben kisebb, mint a legtöbb EU-tagállamban, pályakezdő diplomásaink pozíciója nemzetközi összehasonlításban még ennél is kedvezőbb.

Körte Ildikó