Alig megyünk táppénzre

Júliusban, amikor a gyermekintézmények zárva vannak, évek óta kisebb lokális csúcsot regisztrál a gyermekápolási táppénzben a KSH. Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csak az első félévre vonatkozó költségvetési adatait hozta nyilvánosságra, a „szünidőhatás” már ebből is látszik: miközben a táppénzkiadások nem haladták meg az időarányos tervet, addig a gyermek betegsége miatti költés 38,6 százalékkal lépte túl az előirányzatot. Így június végére már gyakorlatilag a 70 százaléka elfogyott az egész éves, 2,3 milliárdos keretnek – írta a Világgazdaság Online.

A „sima” betegállományok finanszírozására a tavalyi 51 milliárd forinttal szemben idén összesen majdnem 54 milliárd forintot szánnak, döntően a foglalkoztatás bővülése és ezzel a táppénzre jogosultak számának emelkedése miatt. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján ugyanakkor hiába nő a táppénzre jogosultak száma, abból nem következik egyenesen, hogy többen is élnek ezzel a lehetőséggel.

A táppénzjogosultak száma a négy évvel ezelőtti 3 millió 474 ezerről 2013-ra 3 millió 796 ezerre nőtt, eközben a táppénzes esetek száma a valamivel több, mint egymillióról 825 ezerre csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2010-ben naponta még átlagosan a dolgozók 2,2 százaléka, 76 ezer ember feküdt otthon hivatalosan betegen, addig tavaly már csak 1,4 százalékuk, 54 ezer ember. Egyénenként is kevesebb betegszabadságot engedélyezünk magunknak: négy éve még 27, tavaly már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló.

Világgazdaság Online