Állásvesztéskor sem térnek haza a kivándorolt magyarok

Kint a rossz is jobb, mint itthon a jó - állítják a külföldön hosszabb időre munkát vállaló magyarok. A Népszabadság információi szerint legtöbbjük akkor sem térne haza, ha elveszítené az állását, mivel a nyugat-európai szociális háló sokkal sűrűbb szövésű, mint a hazai ellátórendszer. Így állástalanul is könnyebb az élet a nyugati határokon túl, mint itthon - magyarázza Tóth Pál Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki úgy véli, a válság sem növeli a hazatérők számát. Ráadásul azon kevesek, akik mégis visszajönnek Magyarországra, nagy valószínűséggel később ismét továbbállnak. "Aki egyszer már szerencsét próbált odakint, az előbb-utóbb újra felkerekedik. Magyarország még a tőlünk keletről érkezőknek is inkább ugródeszka, mintsem végcél. Az egyetlen kötőerő a családi kapcsolat" - mutat rá a szakember.

A visszatérés akkor sem egyszerű, ha biztos állás várja a hazatelepülőt, hiszen az alacsonyabb fizetés mellett a beszűkült kapcsolatrendszerrel is számolni kell. Különösen a diplomások, a kutatók esetében igaz ez, akik külföldön jobban megtalálhatják a számításukat a magasabb életszínvonal, a szakmai fejlődés és a karrier lehetősége miatt. A Magyar Tudományos Akadémia felmérése szerint a magasan képzett munkatársaktól már a válság kitörése előtt is tartott a hazai cégek többsége, ahelyett hogy csábította volna őket. A válság pedig még elutasítóbbá tette a munkaadókat.

Munkanélküliként is jobb külföldön

A külföldön dolgozó magyarok azonban nem is igazán akarnak hazajönni, még akkor sem, ha különböző juttatásokkal ösztönöznék őket a visszatérésre - ahogy teszik ezt egyes nyugat-európai országok. Általában még állás nélkül is jobban járnak a magasabb összegű szociális ellátások miatt. A külföldi munkavállaláshoz kapcsolódó munkanélküli-ellátást egyébként minden tagországra érvényes rendelet szabályozza az Európai Gazdasági Térségben. A tagállamok kölcsönösen elfogadják a külföldi munkáltatói igazolásokat, amelyek alapján a munkanélküli-ellátás kiutalható, s a külföldön munkával töltött évek beszámíthatók a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe. Ehhez azonban a munkavállalónak az erre rendszeresített E-301-es nyomtatványon kell igazoltatnia munkaviszonyát.

Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a hazai munkaügyi kirendeltségeknek kell ezt megkérniük, ami jelentősen meghosszabbítja az ügyintézési időt - közölte Kalmár András, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal EURES menedzsere, aki a KSH kutatójának szavaira rímelve nem tart nagy visszaáramlástól. A hazai segélyek összege ugyanis nominálisan és vásárlóerejét tekintve is elmarad a Nyugat-Európában szokásostól. Ugyan a kinti megélhetésnek a költségei magasabbak, ám így is könnyebb életet biztosítanak, mintha a hazai segélyekből tartaná fenn magát a visszatelepülő.

Népszabadság