Ápolási válság fenyeget: januártól súlyosbodik a munkaerő-probléma az egészségügyben

Az egészségügyi intézmények januártól nem alkalmazhatnak munkaerőközvetítő cégeken keresztül orvosokat, nővéreket, kizárólag az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztathatók egészségügyiek, vagy önkéntes segítők dolgozhatnak a kórházakban. Bár orvosok is vállaltak eddig munkát így, a változtatás leginkább az egészségügyi szakdolgozói területen és alapvetően a fővárosban jelent komoly érvágást, ahol a szakápolói, műtős állások 10-15 százalékát bérnővérekkel töltötték be mostanáig becslések szerint. Az intézkedést így a betegek, hozzátartozók a bőrükön érzik majd meg, az egészségügyiek pedig, akik eddig bérnővérként, bérműtősként egészítették ki a fizetésüket, a pénztárcájukon - írja a portfolio.hu. 

Most még a kórházról kórházra ingázó bérnővéreknek köszönhető, hogy nem omlott össze a rendszer. Az egészségügyi szakdolgozóhiány évről évre súlyosabb, és bár egész Európában komoly gond, Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet. Kérdés, hogy a jövő év március 1-től elfogadott bérrendezés mire lesz elég. 

Mint írtuk, a német egészségügyet Fülöp-szigeteki ápolók menthetik meg. 

Szintén korábbi cikkünkben Rowena Paragas, a Fülöp-szigeteki munkaerő-közvetítők szövetségének alelnöke leszögezte: a magyar egészségügy és állami idősgondozás nem vonzó a Fülöp-szigeteki egészségügyi szakdolgozóknak: a németek sokkal többet fizetnek és ott lehetőség van a letelepedésre és családegyesítésre, amit az új magyar idegenrendészeti törvény nem tesz lehetővé.

Még tágabb aspektusból nézve kijelenthető, hogy a probléma globális: az egész világ  „ápolási válság” (care crisis) előtt áll. A robotok által nem kiváltható érzelmi munka lesz az az emberi készség, amely a digitalizált, mesterséges intelligencia által uralt, személytelen környezetben nélkülözhetetlen marad. Itt írtunk arról, mi jelentheti a megoldást. 

fotó: freepik