Ausztria környezetvédelme 20 000 munkahelyet teremthet
Ausztria még környezetvédelmi nagyhatalom is lehet, már amennyiben továbbra is ilyen ütemben folytatja tovább a megújuló energiák iránti kutatását, felhasználását. A Roland Berger tanácsadó cég tanulmánya szerint a következő 10 évben 20 000 munkahelyet is teremthet ez az iparág - számol be a Népszabadság.
Ráadásul nemcsak a magasan kvalifikáltak találhatják meg számításaikat, hanem az alacsonyabb képzettségűek is, hiszen technikusok mellett termelő munkásokra is szükség lesz.
A környezetvédelmi technológiákban a világon mindenütt óriási potenciál rejtőzik, a számítások szerint a 2005-ös egybillió eurós forgalom 2020-ra megduplázódik. Osztrák kutatók főként az energiahatékonyság területén bizakodóak, mert bár jelenleg csupán a bruttó nemzeti össztermék 0,2 százalékát állítja elő ez az ágazat (szemben az EU-s 1,8 százalékkal), számos osztrák cég már megtette az első, eredményes lépéseket.
További bizakodásra ad okot, hogy az osztrák környezetvédelmi ágazat évente 7,7 százalékkal bővült, s 10 év alatt mintegy 6000 munkahelyet teremtett. A növekedés esélyét tovább növeli, hogy nemrég 500 millió eurós alaptőkével egy klímakutatási alapítványt is létrehoztak, amely újabb technológiák kifejlesztésére ad lehetőséget.
Ausztria főként a vízi erőművekben, víztisztítókban, csatornarendszerekben, illetve a hulladékfeldolgozásban lát fantáziát, de a levegőtisztítás terén is számít megrendelésekre.
A felhalmozott tudást ráadásul jó áron el lehet adni külföldi országoknak: Ausztria ebben a tekintetben kelet felé kacsingat, Oroszországban ugyanis a környezetvédelmi feladatokat mintegy 823 milliárd értékben kell ellátni, ehhez jön Ukrajna 123 milliárd eurója, valamint Grúzia 3 milliárd eurója. Talán még ennél is nagyobb piacot jelent Kína, hiszen környezetvédelme szinte képtelen tartani a lépést óriási gazdasági fejlődésével, pedig már a GDP 12 százalékát fordítják e célra - mutat rá a Népszabadság.
A környezetvédelmi technológiákban a világon mindenütt óriási potenciál rejtőzik, a számítások szerint a 2005-ös egybillió eurós forgalom 2020-ra megduplázódik. Osztrák kutatók főként az energiahatékonyság területén bizakodóak, mert bár jelenleg csupán a bruttó nemzeti össztermék 0,2 százalékát állítja elő ez az ágazat (szemben az EU-s 1,8 százalékkal), számos osztrák cég már megtette az első, eredményes lépéseket.
További bizakodásra ad okot, hogy az osztrák környezetvédelmi ágazat évente 7,7 százalékkal bővült, s 10 év alatt mintegy 6000 munkahelyet teremtett. A növekedés esélyét tovább növeli, hogy nemrég 500 millió eurós alaptőkével egy klímakutatási alapítványt is létrehoztak, amely újabb technológiák kifejlesztésére ad lehetőséget.
Ausztria főként a vízi erőművekben, víztisztítókban, csatornarendszerekben, illetve a hulladékfeldolgozásban lát fantáziát, de a levegőtisztítás terén is számít megrendelésekre.
A felhalmozott tudást ráadásul jó áron el lehet adni külföldi országoknak: Ausztria ebben a tekintetben kelet felé kacsingat, Oroszországban ugyanis a környezetvédelmi feladatokat mintegy 823 milliárd értékben kell ellátni, ehhez jön Ukrajna 123 milliárd eurója, valamint Grúzia 3 milliárd eurója. Talán még ennél is nagyobb piacot jelent Kína, hiszen környezetvédelme szinte képtelen tartani a lépést óriási gazdasági fejlődésével, pedig már a GDP 12 százalékát fordítják e célra - mutat rá a Népszabadság.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók