Az EP jogszabályban biztosítaná a távmunkában dolgozók pihenőidejét
Az Európai Parlament szerint a munka és a magánélet egyensúlyának felborulása és a kiégés veszélye miatt lenne szükség a jogszabályra.
Az Európai Parlament csütörtöki jelentésében olyan jogszabály megalkotására szólította fel az Európai Bizottságot, amely biztosítja a megfelelő pihenőidőt a munkájukat otthonról, digitális eszközökkel végzőknek azzal, hogy a munkaidőn túl nem kell elérhetőnek maradniuk munkaadójuk számára, kijelentkezhetnek a munkahelyi hálózatokból.
A testület emellett minimumkövetelményekkel szabályozná a távmunkát, pontosan meghatározva a munkafeltételeket, valamint a munka- és a pihenőidőt. A képviselők felhívták a figyelmet, hogy egyre többen - különösen a koronavírus-járvány alatt - végzik munkájukat digitálisan, és az elektronikus eszközökön keresztül folyamatosan elérhetők, ami kedvezőtlenül hat a munka és a magánélet egyensúlyára, rossz közérzethez, kiégéshez vezethet.
A képviselők úgy vélik, hogy alapvetően mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, senkitől nem várható el, hogy munkaidőn túl bármilyen digitális csatornán munkával foglalkozzon, telefonokra vagy e-mailekre válaszoljon. A tagállamoknak tehát mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a munkavállalók ténylegesen élhessenek a kijelentkezéshez való jogukkal, és emiatt ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, bírálat munkáltatójuk részéről.
Kósa Ádám, a Fidesz uniós parlamenti képviselője üdvözölte a kijelentkezéshez való jogról szóló jelentés elfogadását. Az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök megfelelő használata előnyt jelent a munkáltatók és a munkavállalók számára, azonban felhívta a figyelmet, hogy olyan egyértelmű szabályokat kell kialakítani, amelyek egyidejűleg segítik elő a személyes rugalmasságot és a munkavállalók jogainak védelmét.
"Míg a digitális megoldás sok munkahely megőrzését jelentette, eközben uniós szinten az otthonról dolgozók 27 százaléka számolt be arról, hogy szabadidejében munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A távmunka terjedése még nagyobb terhet jelentett a fiatalok és a gondozási feladatokat ellátó személyek, például az egyedülálló szülők, a gyermekes családok vagy a hozzátartozókat ápoló családok számára" - hangsúlyozta.
MTI
fotó: pexels
A testület emellett minimumkövetelményekkel szabályozná a távmunkát, pontosan meghatározva a munkafeltételeket, valamint a munka- és a pihenőidőt. A képviselők felhívták a figyelmet, hogy egyre többen - különösen a koronavírus-járvány alatt - végzik munkájukat digitálisan, és az elektronikus eszközökön keresztül folyamatosan elérhetők, ami kedvezőtlenül hat a munka és a magánélet egyensúlyára, rossz közérzethez, kiégéshez vezethet.
A képviselők úgy vélik, hogy alapvetően mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, senkitől nem várható el, hogy munkaidőn túl bármilyen digitális csatornán munkával foglalkozzon, telefonokra vagy e-mailekre válaszoljon. A tagállamoknak tehát mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a munkavállalók ténylegesen élhessenek a kijelentkezéshez való jogukkal, és emiatt ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, bírálat munkáltatójuk részéről.
Kósa Ádám, a Fidesz uniós parlamenti képviselője üdvözölte a kijelentkezéshez való jogról szóló jelentés elfogadását. Az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy a digitális eszközök megfelelő használata előnyt jelent a munkáltatók és a munkavállalók számára, azonban felhívta a figyelmet, hogy olyan egyértelmű szabályokat kell kialakítani, amelyek egyidejűleg segítik elő a személyes rugalmasságot és a munkavállalók jogainak védelmét.
"Míg a digitális megoldás sok munkahely megőrzését jelentette, eközben uniós szinten az otthonról dolgozók 27 százaléka számolt be arról, hogy szabadidejében munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A távmunka terjedése még nagyobb terhet jelentett a fiatalok és a gondozási feladatokat ellátó személyek, például az egyedülálló szülők, a gyermekes családok vagy a hozzátartozókat ápoló családok számára" - hangsúlyozta.
MTI
fotó: pexels
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról