Az evások megúszhatják a minimum járulékalapot
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA Világgazdaság úgy tudja, fellélegezhetnek a főállású evás társas vállalkozók: megúszhatják a minimum járulékalap utáni járulékfizetést. A Pénzügyminisztérium hivatalosan még nem reagált ezzel kapcsolatban.
A törvény szerint a társadalombiztosítási járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem, de legalább 125 ezer forint után kell megfizetni, kivéve, ha a jövedelem nem éri el ezt a szintet. Ekkor ugyanis ha azt bejelentik az adóhatóságnak a valós jövedelem, de legalább a minimálbér (62 500 forint) után kell fizetni.
Márpedig az evás társas vállalkozások esetében ritka az a cég, ahol ilyen személyes közreműködési díjat utalnának a tulajdonosok maguknak. Az ezen a címen kifizetett összeg után ugyanis személyi jövedelemadót is kellene fizetni, ezért jellemzően az ilyen kifizetés nulla. Ez pedig azt jelenti, hogy nem keletkezik a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem. Az evások ugyanis általában a bevételeknek az eva és az iparűzési adó, valamint jellemzően a minimálbér járulékainak megfizetése, majd az egyéb költségek kifizetése után fennmaradó részből élnek, és ez már nem járulékköteles. Elegendő tehát a minimálbér járulékait megfizetni, s ennek már csak az a feltétele, hogy azt a cég az APEH-nek bejelentse.
Ha valaki kifizet személyes közreműködés címen pénzt magának a cégétől, akkor sem kell a valóságosnál magasabb összeg után tb-járulékot fizetni, ha az nem éri el a 125 ezer forintot; igaz, ekkor is legalább a minimálbér után kell fizetni a főállású társas vállalkozók esetében. Annak persze semmi akadálya, hogy valaki mindezek ellenére a 125 ezer forint vagy még magasabb összeg után fizessen.
Szakértők szerint nem ennyire egyértelmű az evás biztosított egyéni vállalkozók helyzete. Számukra is a 125 ezer forintos minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget ír elő a törvény, azonban ha az adóhatóságnak bejelentik, hogy jövedelmük nem éri el ezt a szintet, akkor a valós jövedelem, de legalább a minimálbér után kell fizetniük. A kérdés csak az, hogy esetükben mi számít jövedelemnek. Ez a kifejezés ugyanis gyakorlatilag nem létezik az evások esetében. Miközben a bevételeikről nyilvántartást vezetnek, éppen az eva lényegéből fakadóan hogy nyilvántartási kötelezettségei egyszerűsödjenek a költségszámlákat nem is gyűjtögetik, így nehezen lenne bizonyítható akár az egyéni vállalkozók, akár az adóhatóság részéről a költségeik aránya.
Márpedig az evás társas vállalkozások esetében ritka az a cég, ahol ilyen személyes közreműködési díjat utalnának a tulajdonosok maguknak. Az ezen a címen kifizetett összeg után ugyanis személyi jövedelemadót is kellene fizetni, ezért jellemzően az ilyen kifizetés nulla. Ez pedig azt jelenti, hogy nem keletkezik a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem. Az evások ugyanis általában a bevételeknek az eva és az iparűzési adó, valamint jellemzően a minimálbér járulékainak megfizetése, majd az egyéb költségek kifizetése után fennmaradó részből élnek, és ez már nem járulékköteles. Elegendő tehát a minimálbér járulékait megfizetni, s ennek már csak az a feltétele, hogy azt a cég az APEH-nek bejelentse.
Ha valaki kifizet személyes közreműködés címen pénzt magának a cégétől, akkor sem kell a valóságosnál magasabb összeg után tb-járulékot fizetni, ha az nem éri el a 125 ezer forintot; igaz, ekkor is legalább a minimálbér után kell fizetni a főállású társas vállalkozók esetében. Annak persze semmi akadálya, hogy valaki mindezek ellenére a 125 ezer forint vagy még magasabb összeg után fizessen.
Szakértők szerint nem ennyire egyértelmű az evás biztosított egyéni vállalkozók helyzete. Számukra is a 125 ezer forintos minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget ír elő a törvény, azonban ha az adóhatóságnak bejelentik, hogy jövedelmük nem éri el ezt a szintet, akkor a valós jövedelem, de legalább a minimálbér után kell fizetniük. A kérdés csak az, hogy esetükben mi számít jövedelemnek. Ez a kifejezés ugyanis gyakorlatilag nem létezik az evások esetében. Miközben a bevételeikről nyilvántartást vezetnek, éppen az eva lényegéből fakadóan hogy nyilvántartási kötelezettségei egyszerűsödjenek a költségszámlákat nem is gyűjtögetik, így nehezen lenne bizonyítható akár az egyéni vállalkozók, akár az adóhatóság részéről a költségeik aránya.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?