Az őszi állásbörzék mérlege: több álláskereső, kevesebb ajánlat

Mit hozott az idei ősz a pályakezdő illetve a fiatal diplomás álláskeresőknek? Az őszi állásbörzék szervezői a munkatársat kereső kiállítók adatai alapján a tavaszi jelentős visszaesést követően újabb 30-50 százalékos álláshely-csökkenésről számoltak be. A válság miatt megcsappant a cégek kiállítási kedve, sok helyen létszámstopot vezettek be, és belső átszervezésekkel oldják meg a szakemberhiányt. Ugyanakkor a munkaadóknak fel kell ismerniük, hogy a minőségi munkaerő megszerzése és a cég hírnevének fenntartása nagyon fontos feladat, melyről a válság alatt sem szabad megfeledkezni. A kevesebb nyitott pozíció mellett eljött a minőségi cserék ideje, így akár igazán jó munkalehetőségeket is megcsíphetnek a szemfüles fiatalok.

Közvetítő cégek nagyobb arányban

A valós álláshelyek jelentős csökkenésének következtében jóval nagyobb arányban vettek részt az állásvásárokon a tanácsadó cégek és a munkaerő-közvetítők, de az idén már számos munkaerő-kölcsönző cég is megjelent kínálatával. E cégek általában az adatbázis építésre, frissítésre helyezik a hangsúlyt, kijelenthető továbbá, hogy a saját maguk számára leendő munkatársat toborzó cégek is inkább PR megjelenésként tekintenek e válságos időkben az állásbörzékre. A börzék látogatottsága viszont jelentősen növekedett, sőt a résztvevő cégek az álláskeresők nagyobb felkészültségi szintjéről számoltak be. A válság, a kevesebb munkalehetőség nyílván intenzívebb és tudatosabb álláskeresést kíván meg, főleg a pályakezdőktől.

A frissdiplomások és a munkahelyváltáson gondolkodó számára az ősz az állásbörzék szezonja. Akik nem tudtak a diplomaszerzés óta elhelyezkedni, ekkor rohamozzák meg a leendő foglalkoztatókat. A tavaszi rendezvényekre azok látogatnak el, akik a diploma kézhezvétele előtt szeretnének gondoskodni az elhelyezkedésükről. Ha egy cég a következő évben tervezi új munkatársak felvételét, akkor az ősz optimális időpont arra, hogy meghirdesse a pozíciókat, megszervezze a toborzást és végül kiválassza a megfelelő munkatársakat. Másrészt a kreditrendszernek és a bolognai folyamatnak "köszönhetően" a hallgatók csaknem fele már nem a klasszikus tanév végén, júniusi időszakban államvizsgázik le, hanem "félévkor", vagyis februárban, így a télen diplomát szerzők az őszi szezonban próbálják bebiztosítani jövőjüket.

Börzéről börzére számokban

Októberben és novemberben számos állásbörzét tartottak. A HVG Állásbörze - Országos Képzési és Karriernapokon főleg a mérnöki, a gazdasági, az informatikai és a pénzügyi végzettségűeknek szóltak az ajánlatok. A rendezvényen a 10 ezer látogatót 101 kiállító és mintegy 1500 állásajánlat várta. A szervezők adataiból kitűnik, a börzén nem az egyetemisták, főiskolások (25 százalék), hanem a már 1-3 éves munkatapasztalattal rendelkezők voltak többségben (54 százalék). A kiállítók elsősorban gazdasági, pénzügyi (a cégek 83 százaléka), műszaki, mérnöki (62) és informatikai (47) területre kerestek munkaerőt. Ugyanakkor a látogatók főként mérnöki (23 százalék), pénzügyi (16), logisztikai (16) és informatikai (15) állásokra vadásztak.

A Budapesti Corvinus Egyetem Karrierexpóján is a gazdasági és a műszaki, informatikai végzettségűekre vadásztak a cégek, ám itt néhány szolgáltató központ - idegen szóval shared service center - is toborzott. Utóbbiak a nyelveket beszélő diplomásokat várták, akár még bölcsészeket is. Itt 12 ezer látogató volt, akik a 40 kiállító 1000 állásajánlatából válogathattak.

A BME Műegyetemi Állásbörzéjén a műszaki és a gazdasági, pénzügyi, informatikai, logisztikai és természettudományi végzettséget igénylő ajánlatokkal várták a diákokat és a frissdiplomás álláskeresőket. A BME-n 12 ezer érdeklődőt számoltak, akiket a 100 kiállító 1200 állásajánlata várt. A cégek által kínált kezdőkeresetek a műszaki, mérnöki, informatikai diplomások számára átlagosan bruttó 280 ezer forint, gazdasági végzettség esetén bruttó 240 ezer forint körül mozogtak.

Szintén ősszel rendezték az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) nemzetközi állásbörzéjét, amelyen a külföldön kínálkozó munkalehetőségekkel ismerkedtek meg az álláskeresők. A diplomások közül egészségügyi, mérnöki, informatikai területre csábatanak a nyugat-európai munkaadók, keresettek a nyelvet beszélő építőipari szakmunkások is. A külföldi munkát tervezőknek nagyon oda kell figyelni tehát a közvetítő cégekre, munkaadókra, hiszen közöttük sok a szerencsevadász, akik kihasználják például a hiányos idegennyelv-ismeretet. A külföldi munkatapasztalat-szerzés egyrészt "jól mutat" a CV-ben, másrészt a kereset is jóval magasabb, mint Magyarországon, így egy jól sikerült külhoni álláshely-választás anyagi szempontból is megalapozhatja az útra kelő fiatalok jövőjét.

A legfontosabb elvárások

Melyek a legfontosabb elvárások az elhelyezkedni kívánó fiatalokkal szemben? A gazdasági válság a munkát kereső fiatal munkavállalóktól mindenképp nagyobb tudatosságot és felkészültséget vár el, mind a szakmai területen, mind az álláskeresés fortélyainak elsajátításában, hiszen jelenleg lényegesen kevesebb munkalehetőségből választhatnak. A mostani friss diplomások tudják és érzik is, hogy a diploma megléte önmagában nem elegendő az állások megszerzéséhez. Fontos, hogy felkészülten érkezzenek például az állásbörzére és előzetesen informálódjanak az aktuális lehetőségekről, cégekről. Ez a munkaadók számára pozitív változást jelent, hiszen jól informált, gyakorlatiasabb pályázók közül válogathatnak. Míg régebben a biztos nyelvismeret csak előny volt a jelentkezőknél, addig ez mára alapvető készséggé vált - a számítástechnikai ismeretekkel együtt. A multinacionális cégek esetében már akár egy második nyelvet is kérhetnek, főként, ha a cég nem angol nyelvterületről érkezett. Emellett az ún. "soft skill"-ek is a kiválasztási folyamat fontos elemei, azaz például a kommunikációs készség, a csapatszellem, az önállóság vagy a problémamegoldó képesség.

Biztosabb lábon mesterdiplomával

Még egy fontos helyzetre érdemes felhívni a közeljövőben elhelyezkedni kívánó fiatalok figyelmét: A felsőoktatás rendszerének átalakítása következtében jövőre jelenhetnek meg nagy létszámban a piacon a "csak" alapdiplomával rendelkező fiatalok. Amellett, hogy a friss diplomások közül sokan találnak majd elfogadható állást, a biztos és hosszabb távú "elhelyezkedést" a továbbtanulás, a mesterképzésbe (msc) való bekerülés biztosítja számukra. Ennek következtében jövőre a bsc diploma birtokában és a munkaerő-piaci tendenciák ismeretében) a többség szeretne mindent megtenni a "további tanulás" érdekében.

Az álláspiac szűkülésének és az oktatás szerkezetváltozásának egybeesése így kikényszeríti a diákokból az előregondolkodást és a tanulásra fordított idő növekedését. A fokozott verseny vélhetően jót tesz a tanulmányi eredményeknek, így hozzájárulhat az egyes képzések színvonalának emelkedéséhez. A két lehetőség - álláskeresés vagy továbbtanulás - közül bármelyiket is választva remélhetőleg a hallgatók időben kapcsolnak, és nem a kapkodás, avagy a kilátástalanság lesz úrrá rajtuk 2010 tavaszán.

Tóth Sándor
monster.hu