Az uniós forrásoknak nincs jelentős hatása a foglalkoztatásra

A tanácsadó cég kedden hozta nyilvánosságra "Gyorsítósáv" című, a fejlesztési források hatékony felhasználásáról szóló kiadványát, amely azzal is részletesen foglalkozik, hogy milyen szempontoknak megfelelő kitörési pontokra van szükség Magyarország gazdaságának fellendítéséhez.

Az eddig lekötött fejlesztési források kifizetése esetén sem várható jelentős közvetlen foglalkoztatási hatás, ugyanakkor olyan markáns kitörési pontok sem látszanak az ÚMFT-ben, amelyek egy fenntartható gazdaság teljesítményéből finanszírozott magasabb életszínvonalú Magyarországot körvonalaznának - nyilatkozta Szűcs Zoltán, az AAM Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója, hozzátéve ezért lenne indokolt az ÚMFT felülvizsgálata.

Az AAM szakértői szerint az ÚMFT által biztosított keretből 2010 után fennmaradó körülbelül 2.000 milliárd forint felhasználásával érezhető változás már csak egy jól fókuszált program mellett lesz elérhető. Ezért 2010 legfontosabb feladata új, gazdasági kitörési pontok beazonosítása, amelyek Magyarország adottságaira építenek, nemzetközi szinten is versenyképes munkahelyeket teremtenek és a rendelkezésre álló hazai erőforrásokkal, illetve az Európai Unió (EU) fejlesztési forrásaival a fenntartható fejlődési pályáig három éven belül eljuttathatóak.

Az elemzés rámutat: a fejlesztési forrásoknak csupán 20-23 százalékát fordítják közvetlenül gazdaságfejlesztésre a Gazdaságfejlesztési és a Regionális Operatív programokon és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) egyik prioritásán keresztül. A Magyarország hosszú távú felemelkedését célzó ÚMFT forrásai jelenleg főként olyan közcélú beruházásokat, felújításokat szolgálnak, amelyeket egy jól működő gazdaság és költségvetés mellett a befizetett adóforintokból kellene megvalósítani.

Cserneczky Tamás, a cég EU üzletágvezetője szerint "sok támogatott beruházás nem mutat semmilyen kitörési lehetőséget az adott település, kistérség számára sem, sőt fenntarthatóságuk is kétséges." Ezek infrastrukturális támogatások és olyanok, mellyel a foglalkoztatás, jövedelemtermelő képesség nem nő jelentős mértékben.

A tanácsadó cég szakértői szerint az egyik kitörési pont a felsőoktatás exporttevékenységének elősegítése lehet. A cég felhívja a figyelmet arra, hogy minden 10, Magyarországra érkező külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre. A 20.000 fős az AAM által elérhető célérték esetében ez már 4.000 fős, jellemzően egyetemi oktatói, magas hozzáadott értékű munkakört jelent.