Balog Zoltán elismerte, hogy igazságtalan a pedagógusok cafeteria rendszere

A miniszter célnak nevezte, hogy növekedjen a presztízse annak a hivatásnak, amely a jövő nemzedékeivel foglalkozik, illetve kiszámítható életpályája legyen mindenkinek, aki az állam szolgálatában áll, így az óvodapedagógusoknak, általános és középiskolai tanároknak, egyetemi tanároknak, de a közigazgatásban dolgozóknak is. Hangsúlyozta: ezt az életpályát a biztonságnak, az igazságosságnak és a méltányosságnak kell jellemeznie.

A miniszter szólt arról, hogy a nagy ellátó rendszerek átalakítása számos érdeksérelemmel is jár, de a lényeg az, hogy minél több diák tudjon nagyobb eséllyel elindulni az életben, kevesebb legyen az iskolaelhagyó tanuló és a diplomás munkanélküli, valamint többen legyenek, akik visszatérnek az országba, mert tudják, hogy "itt van rájuk szükség".

Balog Zoltán rámutatott, a cafeteria rendszere jelenleg igazságtalan, ebben teljes mértékben egyetért a szakszervezetekkel, ugyanis eddig nem minden településen adták ezt a juttatást. Hozzátette: az igazságtalanság kiigazítását szeptembertől tudják elkezdeni, ma pedig azt teszik, hogy ami eddig járt a pedagógusoknak, azt odaadják még ebben a tanévben. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben igazságosabb elosztást tudnak megvalósítani ezen a téren.

Beszédében a tárca vezetője felidézte a pedagógusnap alkalmából átadott egyik díj névadójának, Eötvös Józsefnek, a Batthyány-kormány és a kiegyezés utáni első vallás- és közoktatásügyi miniszternek a tevékenységét, amikor egységben kezelték a köznevelést és a felsőoktatást. A jogász, író, az MTA és a Kisfaludy Társaság elnöke államférfiként "világokat között össze", tanítóképzők felállításáról döntött, a tanárok fizetését pedig megemelte - mondta.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár kiemelte, hogy pedagógusnap alkalmából "olyan embereket ünneplünk, akik a teremtett világ legtökéletesebb alkotásaival, a gyerekekkel foglalkoznak". Kiemelte, a pedagógus nem tévedhet, mert abba belehalhatnak a gyerekek erkölcsi vagy lelki értelemben.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár rámutatott: az elismerésekkel köszönetüket fejezik ki a pedagógusok munkájáért. Felidézte Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas kutató szavait, miszerint az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, felébredjen tudásvágya, valamint megízlelje az alkotás izgalmát.

Balog Zoltán kiemelkedő oktató-nevelői munkáért Eötvös József-díjat nyolc pedagógusnak, kiemelkedő oktatási, kutatási és nevelői munkájáért Szent-Györgyi Albert-díjat tíz pedagógusnak adományozott (utóbbiak közül egynek távollétében a lánya vette át a díjat, hárman pedig később veszik át a kitüntetést).

Az emberierőforrás-miniszter kiemelkedő hatású oktató-nevelő-gyógypedagógiai munkájáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjat adományozott 37 pedagógusnak (közülük két esetben hozzátartozójuk vette át a díjat, ketten pedig később veszik át az elismerést.)

A tárcavezető a gyermekek harmonikus személyiségformálása terén végzett kiemelkedő oktató-nevelő-gyógypedagógiai munkája elismeréseként Németh László-díjat adományozott 50 kitüntetettnek (közülük egy később veszi azt át a kitüntetést), Brunszvik Teréz-díjat pedig 23 óvódapedagógusnak ítélt oda.

A kitüntetéseket Balog Zoltán, Hoffmann Rózsa és Klinghammer István nyújtotta át az ünnepségen.

Az eseményen megjelent mások mellett Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár és Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke.