Bezárná a társasági adózás kiskapuit az Európai Bizottság
Az anya- és leányvállalatok adózási szabályait meghatározó irányelv módosításával zárná be a társasági adóztatás uniós rendszerében lévő kiskapukat az Európai Bizottság - közölte hétfőn Algirdas Semeta adóügyekért felelős uniós biztos.
A módosítás célja az adóelkerülés törvényes módjainak szűkítése az Európai Unión belül. A jövőben a cégek nem használhatják majd ki, hogy a csoporton belüli fizetésekre tagállamonként más-más szabályok vonatkoznak. Egyes cégek ugyanis ennek kiaknázásával teljes mértékben mentesítették magukat az adófizetés alól.
A bizottság szerint így az irányelv egyenlő versenyfeltételeket teremt majd a tisztességes vállalkozások számára anélkül, hogy lehetőséget teremtene az ügyeskedésre, amit Brüsszel agresszív adótervezésnek nevez.
"Nem engedhetjük többé meg magunknak, hogy potyázók hatalmas profitot zsebeljenek be az EU-ban anélkül, hogy hozzájárulnának a közterhekhez" - jelentette ki Semeta.
A brüsszeli testület közleményében arra is kitér, hogy az irányelv eredeti célja a kettős adóztatás kizárása volt, vagyis azt tette lehetővé egyes cégek számára, hogy ne kelljen mind az anyavállalatnak, mind a leányvállalatnak adót fizetnie az Európai Unión belül ugyanazért a bevételért. A bizottság szerint ugyanakkor a tagállamok szabályozásai közötti hézagok és az irányelv nyújtotta lehetőségek kiaknázásával egyes vállalatoknak sikerült addig trükközniük a számokkal, míg egyik tagállamban sem kellett egyetlen cent adót sem fizetniük. Semeta többszöri kérdésre sem volt hajlandó megnevezni, hogy mely tagországok jogrendszere adott lehetőséget az ügyeskedésre, és melyek azok a vállalatok, amelyek eddig a legnagyobb hasznot húzták ebből.
Brüsszel arra is rámutat, gyakori módszer volt az anyacégek és a leányvállalatok közti transzferek adómentessé tételére, hogy az irányelv a leányvállalatoktól érkező osztalékot kötelezően adómentessé teszi, a leányvállalatok viszont egyes esetekben azt használták ki, hogy ezeket az osztalékokat törlesztésként tüntették fel anyacégeik felé, amit egyes tagállamok jogrendje levonhatóvá tesz az adóalapból, így ezek után sehol sem fizettek adót.
Az irányelv módosítása arra kötelezné a tagállamokat, hogy közös szabályokkal szankcionálják a direktívával és a tagállami joggal való visszaéléseket - mutat ár közleményében a bizottság.
A bizottság szerint így az irányelv egyenlő versenyfeltételeket teremt majd a tisztességes vállalkozások számára anélkül, hogy lehetőséget teremtene az ügyeskedésre, amit Brüsszel agresszív adótervezésnek nevez.
"Nem engedhetjük többé meg magunknak, hogy potyázók hatalmas profitot zsebeljenek be az EU-ban anélkül, hogy hozzájárulnának a közterhekhez" - jelentette ki Semeta.
A brüsszeli testület közleményében arra is kitér, hogy az irányelv eredeti célja a kettős adóztatás kizárása volt, vagyis azt tette lehetővé egyes cégek számára, hogy ne kelljen mind az anyavállalatnak, mind a leányvállalatnak adót fizetnie az Európai Unión belül ugyanazért a bevételért. A bizottság szerint ugyanakkor a tagállamok szabályozásai közötti hézagok és az irányelv nyújtotta lehetőségek kiaknázásával egyes vállalatoknak sikerült addig trükközniük a számokkal, míg egyik tagállamban sem kellett egyetlen cent adót sem fizetniük. Semeta többszöri kérdésre sem volt hajlandó megnevezni, hogy mely tagországok jogrendszere adott lehetőséget az ügyeskedésre, és melyek azok a vállalatok, amelyek eddig a legnagyobb hasznot húzták ebből.
Brüsszel arra is rámutat, gyakori módszer volt az anyacégek és a leányvállalatok közti transzferek adómentessé tételére, hogy az irányelv a leányvállalatoktól érkező osztalékot kötelezően adómentessé teszi, a leányvállalatok viszont egyes esetekben azt használták ki, hogy ezeket az osztalékokat törlesztésként tüntették fel anyacégeik felé, amit egyes tagállamok jogrendje levonhatóvá tesz az adóalapból, így ezek után sehol sem fizettek adót.
Az irányelv módosítása arra kötelezné a tagállamokat, hogy közös szabályokkal szankcionálják a direktívával és a tagállami joggal való visszaéléseket - mutat ár közleményében a bizottság.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon