Célzottabbá váltak a szociális ellátások?

Az ELTE Közpénzügyi Füzetek sorozatában bemutatott vizsgálat szerint az állami forintok jobban hasznosulnak azzal, hogy a gázártámogatások alapja a jövedelem lett, a családi pótlék pedig ez év szeptember 1-jétől az adóalap részévé válik, áll a Világgazdaságban.

Így javul a családi pótlék hatékonysága is. Ha ugyanis valaki jónak számító jövedelem mellett részesül ilyen ellátásban, akkor annak összege a magasabb adókulcs felé tolja az adózó keresetét. Ennek hatása az idén jóval erőteljesebben érvényesülhet, mint jövőre.

A passzív táppénz időtartamának 30 napra apadásával szűkül a visszaélések lehetősége. A táppénzen töltött napok mintegy 6 százalékát teszi ki a passzív táppénz, és ez utóbbin belül körülbelül egyharmad a 45 napon túli ellátás aránya. Sok esetben minden bizonnyal hosszabb időre állapították meg a járandóságot, mint ameddig a valódi munkaképtelenség tartott, írja a Világgazdaság.

A 13. havi nyugdíj megszüntetése pedig nem növeli számottevő mértékben az időskori szegénységet. A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a nyugdíjas háztartások többsége a közepes jövedelműek közé tartozik. Az Ecostat kutatója azonban úgy véli, hogy a 13. havi nyugdíj megvonása az idősek többségének a helyzetén valóban nem rontott, a kisnyugdíjasok számára azonban komoly érvágás volt a juttatás megszüntetése.

A szakemberek azonban kiemeleik: mindezekből azonban nem következik, hogy az ellátások további szűkítése a gazdaság előnyére válna, a szociális feszültségek oka ugyanis az, hogy az alacsony képzettségű munkaerő nehezen tud elhelyezkedni.

Hazánk a visegrádi országokhoz képest a bruttó hazai termék nagyobb hányadát költi szociális támogatásokra.

Világgazdaság