Csökken a lakosság megtakarítási képessége
Bizonytalanság, nagyon alacsony hitelfelvételi kedv, csökkenő megtakarítási képesség és nem túl intenzív folyószámla-használat jellemzi a magyar lakosság bankhasználati szokásait - derül ki a PwC Magyarország megbízásából készült kutatásból.
A Scale Research által végzett, az idei év első félévére vonatkozó reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság mindössze 13 százalékának van megtakarítása. Még a havi 200 ezer forint feletti jövedelmi kategóriába tartozóknak is csak alig egyötöde takarít meg.
A banki ügyfelek borúlátóak, 85 százalékuk gondolja azt, hogy a következő egy évben kevesebbet engedhet meg magának, és kevesebbet tud megtakarítani.
A megtakarítási célok között domináns a biztonsági tartalékolás, a lakosság kétharmada emiatt tesz félre. Az ügyfelek többsége továbbra sem nyitott az innovatív vagy hosszú távú megtakarítási termékekre, a megtakarítások 50 százaléka hagyományos bankbetétben vagy takarékbetétkönyvben van.
A közlemény idézi Chornitzer Pétert, a PwC Magyarország vezető menedzserét, aki szerint megtakarítási számlát már érzékelhető mértékben, 13 százalékban használnak az ügyfelek, és viszonylag népszerűek a 10 százalékban használt lakáspénztári megtakarítások. Az olyan összetettebb vagy hosszú távú termékek, mint a nyugdíj előtakarékossági és a tartós befektetési számlák, illetve a különböző önkéntes pénztári formák azonban marginálisak.
A kutatás szerint az emberek 45 százalékával már előfordult, hogy nem tudta időben törleszteni hitelét. A fogyasztási hitellel rendelkezők 58 százaléka, a jelzáloghitelesek kétharmada szerint a jövőben lehetnek fizetési nehézségeik.
A válaszadók 70 százaléka csak végszükség esetén venne fel hitelt, és csak 15 százalékuk szerint könnyíti meg a hitel az emberek életét.
Az emberek több mint kétharmada leginkább csak számlavezetőként tekint a bankokra, és a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásoknak továbbra is csak szűk körét veszik igénybe.
A lakosság négyötöde változatlanul a sárga csekket kedveli a legjobban. A csoportos beszedés aránya lassan, de érzékelhetően növekszik, mára már minden negyedik folyószámlán van legalább egy ilyen megbízás. Ugyanakkor az adatok szerint a leginnovatívabb technikák - mobilfizetés, elektronikus számlabemutatás - népszerűsége annyira alacsony, hogy nem is mérhető.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pénzintézetek sikerrel "szoktatták le" ügyfeleiket a legköltségesebb csatorna, a bankfiók használatáról. A fiókokban történő készpénzbefizetés és átutalás mára elvesztette a népszerűségét, miközben az internetes átutalások aránya egyenletesen nő.
Az ATM-ek használata általános, de az ügyfelek 70 százaléka a jellemzően ingyenesen igénybe vehető havi 1-2 tranzakciót hajtja végre. Lassan, de biztosan növekszik a kártyahasználat, az ügyfelek csaknem fele legalább havonta egyszer vásárol kártyával, csaknem 20 százalékuk pedig heti rendszerességgel.
A PwC szakértői szerint a jövő év kérdése az lehet, hogy a számlatulajdonosok bankhasználati szokásait átrendezik-e, és ha igen, akkor milyen mértékben a tranzakciós adó, illetve az adó nyomán a bankok által jelentősen módosított díjak.
A banki ügyfelek borúlátóak, 85 százalékuk gondolja azt, hogy a következő egy évben kevesebbet engedhet meg magának, és kevesebbet tud megtakarítani.
A megtakarítási célok között domináns a biztonsági tartalékolás, a lakosság kétharmada emiatt tesz félre. Az ügyfelek többsége továbbra sem nyitott az innovatív vagy hosszú távú megtakarítási termékekre, a megtakarítások 50 százaléka hagyományos bankbetétben vagy takarékbetétkönyvben van.
A közlemény idézi Chornitzer Pétert, a PwC Magyarország vezető menedzserét, aki szerint megtakarítási számlát már érzékelhető mértékben, 13 százalékban használnak az ügyfelek, és viszonylag népszerűek a 10 százalékban használt lakáspénztári megtakarítások. Az olyan összetettebb vagy hosszú távú termékek, mint a nyugdíj előtakarékossági és a tartós befektetési számlák, illetve a különböző önkéntes pénztári formák azonban marginálisak.
A kutatás szerint az emberek 45 százalékával már előfordult, hogy nem tudta időben törleszteni hitelét. A fogyasztási hitellel rendelkezők 58 százaléka, a jelzáloghitelesek kétharmada szerint a jövőben lehetnek fizetési nehézségeik.
A válaszadók 70 százaléka csak végszükség esetén venne fel hitelt, és csak 15 százalékuk szerint könnyíti meg a hitel az emberek életét.
Az emberek több mint kétharmada leginkább csak számlavezetőként tekint a bankokra, és a számlavezetéshez kapcsolódó szolgáltatásoknak továbbra is csak szűk körét veszik igénybe.
A lakosság négyötöde változatlanul a sárga csekket kedveli a legjobban. A csoportos beszedés aránya lassan, de érzékelhetően növekszik, mára már minden negyedik folyószámlán van legalább egy ilyen megbízás. Ugyanakkor az adatok szerint a leginnovatívabb technikák - mobilfizetés, elektronikus számlabemutatás - népszerűsége annyira alacsony, hogy nem is mérhető.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a pénzintézetek sikerrel "szoktatták le" ügyfeleiket a legköltségesebb csatorna, a bankfiók használatáról. A fiókokban történő készpénzbefizetés és átutalás mára elvesztette a népszerűségét, miközben az internetes átutalások aránya egyenletesen nő.
Az ATM-ek használata általános, de az ügyfelek 70 százaléka a jellemzően ingyenesen igénybe vehető havi 1-2 tranzakciót hajtja végre. Lassan, de biztosan növekszik a kártyahasználat, az ügyfelek csaknem fele legalább havonta egyszer vásárol kártyával, csaknem 20 százalékuk pedig heti rendszerességgel.
A PwC szakértői szerint a jövő év kérdése az lehet, hogy a számlatulajdonosok bankhasználati szokásait átrendezik-e, és ha igen, akkor milyen mértékben a tranzakciós adó, illetve az adó nyomán a bankok által jelentősen módosított díjak.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel