Dolgozó nőnek lenni Magyarországon, de jó

A figyelembe vett mutatók között szerepel a képzettség, a munkaerő-piaci részvétel aránya, a bérezés, a betöltött vezetői helyek aránya, a gyermek napközbeni elhelyezésének költsége és az anyasághoz kapcsolódó jogok is szerepet játszanak.

A listát Izland vezeti, majd Norvégia, Svédország és Finnország után közvetlenül Magyarország következik, megelőzve például Dániát, Belgiumot, Kanadát is. A skandináv országokban a nők aránya a férfiakéval nagyjából megegyező a munkaerőpiacon. Ezekben az országokban nagyobb arányban vannak jelen vezetői testületekben, illetve magas a diplomás nők aránya.

Magyarországon az OECD átlagnál jóval alacsonyabb a nők és a férfiak bérezésében a szakadék, 15,5 százalékhoz képest 3,8, bár a cégvezető testületekben illetve parlamentben alacsony a nők aránya, hosszú az fizetett szülési szabadság és alacsonyak a gyermeknevelés költségei.

A lista alján Japán, Törökország és Dél-Korea helyezkedik el.

Economist.com