Húsz év alatt sem tűnt el a nemek közötti szakadék, de Európa vezet - itt a Világgazdasági Fórum friss jelentése

A nemek közötti globális szakadék az elmúlt 20 évben szűkült, a munkahelyi előrehaladás azonban egyenetlen maradt, így bár a jelenlegi eredmény 69,2%-kal az eddigi legjobb, a jelenlegi ütemben mégis további 120 évre lenne szükség világszinten a bérszakadék bezárásához.

A nők jelenleg a munkaerő 41,8%-át teszik ki globálisan, szemben a 2015-ös 39,9%-kal, míg a felső vezetésben való részvételük 26,7%-ról 29,6%-ra nőtt. Az egyre magasabb beosztásokban azonban a nők aránya drasztikusan csökken: a belépő szintű pozíciókban mért 46%-ról mindössze 23%-ra esik vissza a vezérigazgatói szinten.

A legújabb Global Gender Gap Report szerint a nők felvétele a teljes munkaerőpiacon és a felső vezetésben 2022 óta megtorpant, miközben továbbra is alulreprezentáltak azokban a pozíciókban, amelyek fontos ugródeszkát jelenthetnek a vezérigazgatói szék felé. Ahogy a munka világa átalakul, a nemek közötti szakadék felszámolása nemcsak attól függ, hogy több nőt vonjanak be a munkaerőpiacra, hanem attól is, hogy valódi előmeneteli lehetőségeket biztosítsanak számukra. De nézzük a részleteket.

A globális kép főbb adatai

Egyetlen ország sem érte el a teljes paritást. Izland áll az élen 17. éve, 93%-os eredménnyel.

A legnagyobb szakadékok továbbra is a politikai szerepvállalásban (csak 22,1%) és a gazdasági részvételben (61,7%) láthatók. Az oktatásban (96,9%) és az egészségügyben (96,2%) viszont szinte teljes a paritás.

A munkaerőpiacon a nők aránya 39,9%-ról 41,8%-ra nőtt 2015 óta, a felső vezetésben pedig 26,7%-ról 29,6%-ra. De minél magasabb a beosztás, annál kevesebb a nő: belépő szinten 46%, a vezérigazgatói szinten (C-suite) már csak 23% az arányuk. A Fortune Global 500 cégeinél a női vezérigazgatók aránya egy évtized alatt 2,8%-ról 6,4%-ra nőtt - de a legnagyobb bevételű 100 vállalatnál ez az arány még mindig alacsony.

Európa: ismét a lista élén

Európa 2026-ban visszaszerezte a globális első helyet a régiók között, 75,7%-os paritással megelőzve Észak-Amerikát. 2006 óta a kontinens 7 százalékponttal javított, és a jelenlegi ütemben 70 éven belül érheti el a teljes egyenlőséget - ez a legjobb kilátás a nagy régiók közül Latin-Amerika mellett.

A javulás motorja elsősorban a gazdasági részvétel (+9,7 százalékpont - a vezetői és felsővezetői pozíciókban a női arány 36,9%-ról 52,9%-ra nőtt) és a politikai szerepvállalás (+17,6 százalékpont, például az államfői pozíciókban a paritás 5,4%-ról 16,6%-ra emelkedett). Oktatásban (99,5%) és egészségügyben (96,9%) Európa gyakorlatilag elérte a paritást.

A globális top 10-ben hét európai ország szerepel: Izland (1.), Finnország (2.), Norvégia (3.), Egyesült Királyság (5.), Svédország (7.), Németország (9.) és Írország (10.). A lista fennmaradó helyeit Namíbia (4.), Új-Zéland (6.) és Ausztrália (8.) foglalja el. A jelentés kiemeli, hogy az index 2006-os indulása óta az összes top 10-es helyezés 69%-át európai ország foglalta el.

Magyarország: jelentős előrelépés, az alacsony politikai szerepvállalás húzza le az összesített rangsort

Magyarország a 145 vizsgált ország közül a 85. helyen áll, 0,707-es pontszámmal (1,0 jelenti a teljes paritást). Ez komoly javulás az előző évhez képest: 2025-ben még csak a 105. helyen állt 0,684 ponttal – vagyis Magyarország 20 helyet lépett előre és +0,023 pontot javult, ami a lista egyik legnagyobb éves előrelépése.

Alindexenkénti bontásban:

Néhány részlet a magyar profilból:

Munkaerőpiaci részvétel: a nők munkaerőpiaci részvételi rátája 67. helyen áll (0,810).

Bérezés: a "hasonló munkáért járó bérezés egyenlősége" mutatóban Magyarország csak a 114. helyen szerepel (0,562) – ez a gazdasági alindex egyik gyengébb pontja.

Vezetői pozíciók: a törvényhozók, magas rangú tisztviselők és vezetők közötti női arányban Magyarország a 37. helyen áll (0,708).

Szakmai és technikai munkakörök: itt Magyarország az 1. helyen áll, teljes paritással (1,000).

Oktatás: írástudás, alap- és felsőoktatási beiratkozás terén Magyarország szinte mindenhol az 1. helyen áll; egyedül a középfokú oktatásba való beiratkozásnál látszik enyhe lemaradás (109. hely).

Politikai szerepvállalás - ez a legnagyobb gyengeség (a lista elkészítésének idején):

Nők a parlamentben: 73. hely (0,372)

Nők miniszteri pozíciókban: 142. hely, 0,000 pontszámmal – vagyis a kormányban gyakorlatilag nincs női miniszter

Női/férfi államfő az elmúlt 50 évben: 59. hely (0,037)

A többi régió röviden

• Észak-Amerika: 75,2% (2.), de lassuló ütem, 108 év a teljes paritásig.
• Latin-Amerika és Karib-térség: 74,5% (3.), a leggyorsabb hosszú távú trend, 60 év a becsült céldátum.
• Kelet-Ázsia és Csendes-óceáni térség: 70,3% (4.), először lépte át a 70%-os küszöböt.
• Közép-Ázsia: 70,0% (5.), de a leglassabb ütemű régió, 202 év a becslés szerint.
• Szubszaharai Afrika: 68,8% (6.), a legnagyobb szórással Namíbia (84,5%) és Csád (57,8%) között.
• Dél-Ázsia: 64,5% (7.).
• Közel-Kelet és Észak-Afrika: 62,5% (8.), utolsó helyen a politikai szerepvállalásban.

Kép forrása: magnific