Egy falu, ahol mindenki rokkantsági járadékot kap
A csaknem kétezer lelkes Nyírmihálydiban több mint tízszer annyi értelmileg visszamaradott, s emiatt rokkantsági járadékra jogosult ember él, mint más, hasonló lélekszámú településeken. A folyamatban lévő büntetőeljárások és nyugdíjbiztosítási felülvizsgálatok megállapították, hogy valószínűleg szervezett akció történt a kilencvenes években a járadékok jogosulatlan megszerzésére.
A jelenleg havonta mintegy 32 ezer forintos rokkantsági járadék nem azonos a rokkantsági nyugdíjjal. A járadékra azok jogosultak, akiknek az egészségkárosodása a 25. életévük előtt eléri a nyolcvan százalékot, míg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a megszerzett szolgálati időtől függ.
Mint a Népszabadság cikkéből kiderül, a faluban nyílt titok, hogy a rokkantsági járadékkal kapcsolatos csalási ügy érintettjei mindannyian a helyi roma közösségből valók. Nyírmihálydiban mintegy kilencszáz cigány ember él, közülük sokan nyomorúságos körülmények között. Lehet, ez volt az oka, hogy többen járadékcsalással próbáltak jövedelemhez jutni.
A visszaélésekre akkor derült fény, amikor az illetékes gyámhivatal tudomására jutott, hogy egy nyírmihálydi férfi papíron súlyos értelmi egészségkárosodásban szenved, a valóságban viszont nyolc általánost végzett, majd autóvezetői jogosítványt is szerzett. A hivatal feljelentése nyomán rendőrségi nyomozás indult. Megállapították, hogy a nyírmihálydi leszázalékolási ügyek többsége feltűnő hasonlóságot mutat: ugyanazokat a tüneteket produkálták, súlyosan retardáltnak tűntek az orvosi bizottság előtt. Sokukról kiderült: csak megjátszották az értelmi fogyatékost.
Az ügyben Nagy Józsefet, a nyírmihálydi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét - első fokon - két év letöltendő börtönre ítélték csalásért. Szabadságvesztéssel sújtották 38 éves fiát is, akinél 17 éve állapítottak meg súlyos értelmi egészségkárosodást, azóta folyósították neki a rokkantsági járadékot. A vád szerint a fiú eljátszotta az Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága előtt, hogy értelmi fogyatékos, az apa pedig asszisztált ehhez. Ügyüket másodfokon ősszel tárgyalják.
Népszabadság
A jelenleg havonta mintegy 32 ezer forintos rokkantsági járadék nem azonos a rokkantsági nyugdíjjal. A járadékra azok jogosultak, akiknek az egészségkárosodása a 25. életévük előtt eléri a nyolcvan százalékot, míg a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a megszerzett szolgálati időtől függ.
Mint a Népszabadság cikkéből kiderül, a faluban nyílt titok, hogy a rokkantsági járadékkal kapcsolatos csalási ügy érintettjei mindannyian a helyi roma közösségből valók. Nyírmihálydiban mintegy kilencszáz cigány ember él, közülük sokan nyomorúságos körülmények között. Lehet, ez volt az oka, hogy többen járadékcsalással próbáltak jövedelemhez jutni.
A visszaélésekre akkor derült fény, amikor az illetékes gyámhivatal tudomására jutott, hogy egy nyírmihálydi férfi papíron súlyos értelmi egészségkárosodásban szenved, a valóságban viszont nyolc általánost végzett, majd autóvezetői jogosítványt is szerzett. A hivatal feljelentése nyomán rendőrségi nyomozás indult. Megállapították, hogy a nyírmihálydi leszázalékolási ügyek többsége feltűnő hasonlóságot mutat: ugyanazokat a tüneteket produkálták, súlyosan retardáltnak tűntek az orvosi bizottság előtt. Sokukról kiderült: csak megjátszották az értelmi fogyatékost.
Az ügyben Nagy Józsefet, a nyírmihálydi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjét - első fokon - két év letöltendő börtönre ítélték csalásért. Szabadságvesztéssel sújtották 38 éves fiát is, akinél 17 éve állapítottak meg súlyos értelmi egészségkárosodást, azóta folyósították neki a rokkantsági járadékot. A vád szerint a fiú eljátszotta az Országos Orvosszakértői Intézet bizottsága előtt, hogy értelmi fogyatékos, az apa pedig asszisztált ehhez. Ügyüket másodfokon ősszel tárgyalják.
Népszabadság
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák