Egyházak a hetedik napi munka ellen
Az üzletek vasárnapi nyitva tartását szabályozó törvény miatt léptek fel a német keresztény egyházak a szövetségi alkotmánybíróságnál a Berlin tartomány ellen azzal az indokkal, hogy a hét utolsó napja szent dolog, a családé és a lelki épülésé, nem pedig a fogyasztásé - írja a Népszabadság.
A katolikus és az evangélikus egyházat a berlini üzletek nyitva tartása háborította fel annyira, hogy jogi eszközökkel próbáljanak fellépni az egy éve bevezetett szabályozás ellen. A kifogásolt törvény a tizenhat német tartomány közül a 3, 4 millió lakosú Berlinben a legliberálisabb: a fővárosban évente tíz vasárnapon - a négy adventi hétvégét is beleértve - tarthatnak nyitva a boltok és az áruházak.
Wolfgang Huber püspök, az evangélikus egyház tanácsának elnöke úgy véli, hogy Berlin gúnyt űz a vasárnap szentségéből, amelynek védelmét a német alkotmány is kimondja.
Huber püspök botrányosnak nevezte, hogy Berlinben a boltok tulajdonosai maguk dönthetik el, mikor nyitnak és mikor zárnak a vasárnapi üzem során.
Nils Busch-Petersen, a kereskedelmi szövetség vezetője viszont azzal érvelt, hogy a döntő többség itt is csak 13 óra után nyit ki, vagyis az emberek előbb elmehetnek istentiszteletre, utána pedig vásárolni.Tehát nem éltek vissza a lehetőséggel.
Mindazonáltal a vasárnapi munka egyre jobban terjed Németországban. A kölni Német Gazdasági Kutatóintézet (IDW) nemrég publikált felmérése szerint a német munkavállalók 13, 5 százaléka dolgozik a hét hetedik napján, amellyel még a briteket is megelőzik.
Az Európai Unióban Szlovákia az éllovas 20, 7 százalékkal, Magyarországon viszont a legalacsonyabb a vasárnap dolgozók aránya, mindössze 7, 3 százalék. Viszonylag sok dán, finn, holland és osztrák munkavállaló dolgozik vasárnap is - derül ki az IDW statisztikáiból.
Németországban a vasárnapi és az ünnepi pótlék az egészségügyben a normális bér száz százaléka, egyes feldolgozó ágazatokban, például az acéliparban viszont különféle extrákkal a hétvégi bónusz akár 150 százalék is lehet.
Az extrákat az is vonzóvá teszi, hogy ezek a juttatások döntő részben adómentesek. A német munkaügyi törvények nem ismerik a hétvégi vagy vasárnapi pótlék fogalmát: ezek alkalmazását az ágazati tarifaszerződések, az egyéni bérmegállapodások és a kialakult szokások szabályozzák. A legtöbb ágazati béregyezség évente legalább 15 munkamentes vasárnapot biztosít a munkavállalóknak.
Népszabadság
Wolfgang Huber püspök, az evangélikus egyház tanácsának elnöke úgy véli, hogy Berlin gúnyt űz a vasárnap szentségéből, amelynek védelmét a német alkotmány is kimondja.
Huber püspök botrányosnak nevezte, hogy Berlinben a boltok tulajdonosai maguk dönthetik el, mikor nyitnak és mikor zárnak a vasárnapi üzem során.
Nils Busch-Petersen, a kereskedelmi szövetség vezetője viszont azzal érvelt, hogy a döntő többség itt is csak 13 óra után nyit ki, vagyis az emberek előbb elmehetnek istentiszteletre, utána pedig vásárolni.Tehát nem éltek vissza a lehetőséggel.
Mindazonáltal a vasárnapi munka egyre jobban terjed Németországban. A kölni Német Gazdasági Kutatóintézet (IDW) nemrég publikált felmérése szerint a német munkavállalók 13, 5 százaléka dolgozik a hét hetedik napján, amellyel még a briteket is megelőzik.
Az Európai Unióban Szlovákia az éllovas 20, 7 százalékkal, Magyarországon viszont a legalacsonyabb a vasárnap dolgozók aránya, mindössze 7, 3 százalék. Viszonylag sok dán, finn, holland és osztrák munkavállaló dolgozik vasárnap is - derül ki az IDW statisztikáiból.
Németországban a vasárnapi és az ünnepi pótlék az egészségügyben a normális bér száz százaléka, egyes feldolgozó ágazatokban, például az acéliparban viszont különféle extrákkal a hétvégi bónusz akár 150 százalék is lehet.
Az extrákat az is vonzóvá teszi, hogy ezek a juttatások döntő részben adómentesek. A német munkaügyi törvények nem ismerik a hétvégi vagy vasárnapi pótlék fogalmát: ezek alkalmazását az ágazati tarifaszerződések, az egyéni bérmegállapodások és a kialakult szokások szabályozzák. A legtöbb ágazati béregyezség évente legalább 15 munkamentes vasárnapot biztosít a munkavállalóknak.
Népszabadság
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel