Elkezdődött a munkaerő-korlátozás vizsgálata
A munkaerő áramlás vizsgálatára felállított munkacsoport megkezdte a 2004-es csatlakozás óta eltelt időszak elemzését, melynek célja, hogy a statisztikák és a tapasztalatok alapján jelentést készítsenek a korlátozások hatásairól. Az Európai Bizottság a jelentést januárban teszi le a Tanács asztalára.
A csatlakozási tárgyalásokon született megállapodások alapján a Csatlakozási szerződésben rögzített módon a tizenötök az új tagállamokkal szemben a csatlakozást követő átmeneti időszakban nem a közösségi jogot, hanem nemzeti szabályozásukat alkalmazzák. Ez az átmeneti időszak legfeljebb hét évig tarthat, 2+3+2 éves szakaszolás szerint.
A csatlakozást követő első két évben valamennyi régi tagállam a saját nemzeti jogszabályai szerint engedélyezi a csatlakozó országok állampolgárainak munkavállalását. Nemzeti jogszabályai keretében saját döntése szerint akár engedélymentessé is teheti a munkavállalást, hasonlóan a közösségi jog szabályaihoz, akár korlátozásokat is fenntarthat. Amennyiben a két év lejárta előtt (2006. április 30-ig) nem jelzi a tagállam, hogy a magyar állampolgárokkal szemben továbbra is fenn akar tartani a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat, úgy a harmadik évtől (2006. május 1-től) az adott ország és Magyarország viszonylatában automatikusan a teljesen szabad munkavállalást biztosító közösségi jogszabályok lépnek életbe.
Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig a szabad munkavállalástól eltérő szabályokat csak akkor alkalmazhatják a tizenötök, ha igazolható, hogy a közösségi jog alkalmazása, azaz az új tagállamokból érkező munkavállalók korlátozásmentes beáramlása, munkaerő-piaci zavarokat okozna.
Az Európai Bizottság szerint az EU kormányainak meg kellene szüntetnie a kelet-európai munkaerő Nyugat-Európába történő mozgását korlátozó intézkedéseket. A Bizottság szerint csak csekély számú munkavállaló került át a tíz volt közép-és kelet-európai országból az EU nyugati tagországaiba, szemben azokkal a jóslatokkal, amelyek tömeges munkaerőmozgást vetítettek előre.
"Az Európai Unió négy szabadságjoga közül az egyik a szabad munkavállaláshoz való jog " - hangsúlyozta Vlagyimir Spidla munkaügyi biztos, aki arra szólította fel a tagországokat, vizsgálják meg a munkaerőmozgást korlátozó átmeneti időszak megszüntetésének lehetőségét.
forrás: EUvonal - EU Tájékoztató Szolgálat
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
Több tízezer utas számára okozott fennakadásokat csütörtökön a légiirányítók sztrájkja Franciaországban. A munkabeszüntetés várhatóan... Teljes cikk
A munkavállalók azt mondták, hogy szükségük van extra pénzre a megélhetési költségek és az adósságok fedezésére, valamint pénzügyi biztonságra és rugalmasságra. Teljes cikk
Az Európai Bizottság ambiciózus tervet jelentett be, amely 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel... Teljes cikk