Ezért felezték meg a táppénzt

Érdekesség, hogy míg 1990-ben még csaknem 100 millió napot töltöttek a magyarok táppénzen évente, a napok száma 2009-re csaknem a harmadára csökkent, a kiadások viszont ezzel ellentétesen mozogtak, és a kifizetett táppénz megnégyszereződött a rendszerváltás óta.

A Portfolio.hu oldalán szereplő ábra igen nagy változásokat szemléltet: míg 1990-ben 100 millió nap/évről indultunk, 2009-re 40 millió nap alá csökkent a táppénzen töltött napok száma. Ha a Magyarországon dolgozó 3 millió 700 ezer munkavállalóval számolunk, ez azt jelenti, hogy még ma is átlagosan évi 10 napot van mindenki betegállományban.

Ezzel párhuzamosan a táppénzkifizetések meredeken megemelkedtek: évi 25 milliárd forintról 110 milliárd forintra. A minisztérium itt nominális költségekkel számolt, reálalapon, azaz inflációval leszámítva más képet kapnánk.

2008 és 2009 között a táppénzigények száma két százalékponttal volt magasabb a teljes keresőképtelen állományon belül, párhuzamosan a foglalkoztatottság visszaesésével. A korábbi években a táppénzes állomány a teljes keresőképtelen állományon belül tíz százalékpontot csökkent, de csak azzal együtt, hogy közben a passzívtáppénzt bevezették (a passzív táppénz a munkaviszony megszűnését követő három munkanapban keletkező keresőképtelenség esetén igényelhető).

A táppénzes kiadások viszont csak az Egészségbiztosítási Alap teljes kiadási oldalának megegyező mértékben nőttek, 2003-ban az akkor bevezetett táppénzszabályok nyomán csökkentek a kiadások az Alapon belül, de 2007-ben megfordult a trend, és egyre magasabb összeget tett ki az Alapon belül a táppénz, ám ez a minisztérium szerint nem a táppénzre kifizetett kiadások növekedése, hanem az Alap teljes összegének visszafogása miatt következett be.

InfoRádió