Ezért nőttek kiemelkedően a bérek júniusban

Kiemelkedően nőttek a bérek júniusban, amit leginkább a vállalatok változatlanul erős munkaerő-kereslete befolyásol elemzők szerint. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken tette közzé, hogy júniusban a bruttó átlagkereset 364 800 forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Molnár Dániel, a Századvég elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában kiemelte, a keresetek júniusban is kiemelkedő mértékben, 10 százalék feletti ütemben nőttek. A bérek növekedési üteme továbbra is meghaladja az év eleji minimálbéremelés mértékét. Ebből arra lehet következtetni, hogy a béreket leginkább a vállalatok változatlanul erős munkaerő-kereslete befolyásolja.

A Századvég elemzője az év egészére 10 százalék feletti béremelkedést vár, amelynek egy újabb lökést adhat a szociális hozzájárulási adó júliusi 2 százalékpontos csökkenése, szerinte a közszférában, azon belül is elsősorban az oktatásban továbbra is látszik a béremelések folytatásának szükségessége.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott arra, hogy a bérek júniusban is kétszámjegyű növekedést mutatnak, a munkaerőhiány továbbra is jelentős. Nagy kérdés szerinte, hogy a külső bizonytalanságok következtében a vállalatok mikor kezdik el mérsékelni a munkaerő-keresletüket, ami a bérezésre is hatással lehet.
Az ING Bank vezető elemzője rámutat arra, hogy a bérek 10,6 százalékos emelkedése az előző havi adathoz képest enyhe mérséklődést jelent. Ennek elsődleges oka az állami szférában keresendő, ahol 8,4 százalékkal nőttek a bérek.

Jelentősen átlag felett nőttek a fizetések a nehéziparban és a mezőgazdaságban, miközben némi meglepetésre az építőipari bérek 7,6 százalékos növekedése hosszú évek óta a legalacsonyabb szám. A szolgáltató szektorban vegyesebb a bérfejlesztési kép, ahol júniusban a vendéglátás területén nőttek legnagyobb mértékben a bérek, vélhetően az ágazatban jelentkező szezonálisan megerősödő munkaerő-kereslet és a munkaerőhiány következtében - írja elemzésében Virovácz Péter. Szerinte az első fél évben mért átlagos 10,6 százalékos bérnövekedési ütem nagyjából fennmaradhat az év második felében is.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a júniusi bérek alakulására hatással volt a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelése. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 51,1 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.

A Takarékbank vezető elemzője kiemelte, hogy a közszféra a gyenge pontja továbbra is a jelenlegi bérdinamikának, míg a versenyszféra felülmúlja az átlagot, de az idén nyártól már elindult és 2022-ig 72 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek gyorsíthatnak majd a dinamikán, mivel mintegy 90 ezer embert érint. A Takarékbank vezető elemzője 2019-re 10,3 százalék körüli éves növekedést vár a bruttó bérekben, a reálbér növekedése pedig 6,5 százalék felett alakul majd. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad - írja elemzésében Horváth András.

MTI