Felmérés: a dolgozók harmada csak anonim módon jelentené, ha zaklatnák

Az alkalmazottak több mint fele azt mondta, hogy mindig jelentené a munkahelyi zaklatást, de egyharmaduk csak akkor tenné meg, ha ezt anonim módon lenne rá lehetősége, derül ki a Traliant legfrissebb éves munkahelyi zaklatási jelentéséből – írja a HR Dive.

A több mint 2100 teljes munkaidős amerikai dolgozó körében végzett felmérés szerint a válaszadók 22%-a nem jelentette a zaklatást, és azok közül, akik mégis jelentették, 38% elégedetlen volt azzal, ahogyan a munkáltató kezelte az ügyet. A cég szerint ezek az eredmények sürgő jelzést jelentenek a munkáltatók számára.

Elissa Rossi, a Traliant megfelelőségi szolgáltatásokért felelős alelnöke szerint, ha a visszaélésekről szóló bejelentések következmények nélkül maradnak, a szervezetek a félelem körforgását erősítik, és olyan kultúrát tartanak fenn, amely eltűri a zaklatást.

Bár a dolgozók több mint háromnegyede úgy érzi, hogy szervezetük „nagyon magas” vagy „rendkívül magas” figyelmet biztosít a zaklatás megelőzésének, közel egyharmaduk mégsem érzi magát teljesen védettnek.

A számok ugyan javultak az előző évhez képest, de a megkérdezettek 38%-a azt mondta, hogy az elmúlt öt évben látott munkahelyi zaklatást, és 21% személyesen is átélt ilyet. A Z generáció körében ezek az arányok magasabbak: közel felük tanúja volt zaklatásnak, és harmaduk saját maga is megtapasztalta.

A jelentés szerint a zaklatás még gyakoribb az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatban álló ágazatokban, például a szállodákban, éttermekben és bárokban. A dolgozók valamivel gyakrabban számoltak be identitásalapú zaklatásról — például faji, etnikai vagy nemi alapú visszaélésről —, mint szexuális zaklatásról.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a zaklatás továbbra is tartós probléma, ezért a munkáltatóknak biztosítaniuk kell a megfelelő tudást és bejelentési csatornákat, hogy a dolgozók védve érezzék magukat.

A Traliant azt javasolja, hogy a cégek többféle bejelentési lehetőséget kínáljanak, hogy a dolgozók olyan módon szólalhassanak meg, amelyben a legnagyobb biztonságban érzik magukat. A leginkább preferált csatornák a HR, a közvetlen vezetők és az anonim bejelentési lehetőségek.

A több bejelentési út szükségességét az is mutatja, hogy a zaklatás forrásai sokfélék: az esetek 37%-át nem vezető beosztású kollégák követik el, míg 35%-uk közvetlen vagy közvetett vezetőkhöz köthető.

A jelentés a képzés fontosságát is kiemeli. Azok közül, akik tanúi voltak zaklatásnak, 18% szerint senki sem avatkozott közbe, ami rámutat a szemlélői beavatkozást tanító tréningek szükségességére.

Ugyanakkor a dolgozók 14%-a azt mondta, hogy az elmúlt évben semmilyen munkahelyi zaklatásellenes képzést nem kapott, ami sebezhetővé teszi ezt a csoportot, és hozzájárulhat a zaklatást eltűrő szervezeti kultúrák fennmaradásához.

Egy másik felmérés szerint a dolgozók 60%-a úgy érzi, hogy a megfelelőségi képzések jobb munkahelyi viselkedéshez vezettek. Ugyanakkor a megkérdezettek egynegyede látott megtorlást azokkal szemben, akik szóvá tették a visszaéléseket, és ötödük saját maga is tapasztalt ilyet.

HR Dive

fotó: unsplash