Felmérés: csak a diákok harmada gondolja úgy, hogy könnyen talál majd állást

Meglehetősen vegyesen látják a magyarországi oktatás színvonalát a 19-29 éves fiatalok a K&H ifjúsági index szerint - közölte a pénzintézet az idei második negyedévben készült reprezentatív kutatás eredményeit a július végén esedékes felvételi ponthatás-hirdetés apropóján.
 
Jelentős a különbség
 
Az aktív fiatalok, azaz a már állásban lévők oktatásról alkotott véleménye az elmúlt negyedévekben javult, míg a diákoké továbbra is lesújtó - márpedig az oktatás színvonala nagyban befolyásolja a pályaválasztást, a későbbi karriert, végső soron a jövedelmet és az anyagi helyzetet is.
 
A dolgozó fiatalok 27 százaléka formált kifejezetten vagy inkább jó véleményt a magyar oktatásról, ami viszont magas érték az elmúlt évek adataival összehasonlítva: legutóbb 2016–2017-ben mértek ilyen jó adatot. Ez megelőzően a 2010-es évek elején áll az idei második negyedévihez hasonló szinten ez a mutató. A válaszadók 18 százaléka alá csökkent azoknak az aránya, akik inkább rossz véleménnyel vannak az oktatásról, mint jóval. Ugyanakkor ahhoz még kevesek az adatok, hogy trendszerű változásról beszélhessünk ezen a téren.
 
A diákok azonban továbbra sem gondolnak sokat a magyar oktatási rendszerről: jónak vagy elég jónak csak 10 százalékuk tartja, miközben 60 százalék azok aránya, aki rossznak vagy kifejezetten rossznak látja. Ilyen halvány adatokat utoljára a koronavírus-járvány alatt, 2020-ban mértek a kutatók. A diákok véleménye iskoláikról érezhetően lesújtóbb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt az iskolába, felsőoktatási intézménybe járóknak csak 20 százaléka veszi fontolóra, hogy külföldön fogja folytatni tanulmányait, ami igen alacsony arány, utoljára 2020-ban, a pandémia idején állt ezen a szinten.

forrás: K&H

Iskola után külföld?
 
A diákok 40 százaléka válaszolt határozott vagy kevésbé határozott igennel arra a kérdésre, hogy a diploma megszerzése után tervez-e legalább egy időre külföldön dolgozni. Ez az arány tíz-tizenkét évvel ezelőtt még sokkal magasabb volt, az átlagos 50 százalék körül ingadozott, az elmúlt hét-nyolc évben azonban ritkán lépte át a 45 százalékot. Fontos részadat még ezzel kapcsolatban, hogy míg a 19–25 évesek 47 százaléka menne külföldre dolgozni legalább egy évre, addig a 26–29 évesek körében 16 százalékra esett ez az arány. Magyarország központi régióját fenyegeti a legnagyobb munkaerő-veszteség: az itt élők 54 százaléka tervez legalább rövid idejű külföldi munkavállalást.
 
Az elmúlt évek optimizmusára rácáfolva az idei második negyedévben a K&H felmérésben megkérdezett diákoknak csak 31 százaléka vélte úgy, hogy könnyen vagy viszonylag könnyen tud majd állást találni. Ez alacsony érték, a kutatók utoljára 2016-ban mértek hasonlóan visszafogott optimista hangulatot. Azok aránya, akik úgy vélik, hogy nagyon nehezen fognak állást találni, 16 százalék fölé nőtt, ami jelentős változás az év első negyedéhez képest. Ráadásul a hangulat romlása számos negyedéve tart, így tartós tendenciának minősíthető.
 
Az összkép jobb
 
Miközben az oktatásról alkotott vélemény nem túl kedvező, összességében a fiatalok többsége optimistán tekint a jövőbe. A felmérés szerint 66 százalékuk szerint kisebb vagy nagyobb pozitív változásra számítanak a saját életükben.
 
A munkakilátások terén is pozitív változás történt az előző negyedévhez képest, a második negyedévben a megkérdezett fiatalok 43 százaléka mondta azt, hogy elégedett a mostani helyzettel és nem tapasztal kedvezőtlen változást. Ez jelentős javulást jelent az egy negyedévvel korábbi 35 százalékos szinthez képest, egyben – holtversenyben – csúcsértéket jelent a felmérés 2012 vége óta íródó történetében, hiszen 43 százalékos eredményre eddig csak egyszer, még 2020 elején volt példa.

fotó: unsplash