Félnek jelenteni a csalást a dolgozók

Az Ernst and Young megbízásából 8 nyugat-európai és 5 közép-kelet-európai országban multinacionális vállalatok 1.300 alkalmazottjának megkérdezésével készült a felmérés.

Kühn János, az Ernst and Young visszaélési-kockázatkezelési szolgálatások magyarországi üzletágvezetője elmondta, hogy Magyarországon a csalást észlelő dolgozók 20 százaléka nem tenné szóvá az esetet, míg Nyugat-Európában ez az arány 8 százalék.

A felmérés szerint a Magyarországon a bejelentést nem tevő dolgozók 45 százaléka nem érzi úgy, hogy a bejelentés fontos lehet, ez a szám a nyugat-európai és más közép- és kelet-európai országok esetében jóval alacsonyabb, csupán 21 százalék. A bejelentéstől tartózkodók fele félelemből nem szól, attól tart, hogy esetleges bejelentés miatt megtorlásban részesül.

A nyugat-európai 9 százalékkal szemben Magyarországon 21 százalék gondolja úgy, hogy munkahelye nem védené meg, és nem állna ki jogai mellett, amennyiben csalást vagy korrupciót jelentene be, holott ezt a válaszadók 91 százaléka elvárná.

A felmérés szerint a megkérdezett magyar munkavállalók átlátják a vállalati etikai kódex fontosságát, 82 százalékuk gondolja úgy, hogy minden vállalatnak rendelkeznie kellene átfogó etikai kódexszel. Magyarországon a felmérésben résztvevők csupán 59 százaléka tudott arról, hogy cégénél létezik etikai kódex, elmaradva a nyugat-európai jóval magasabb 89 százaléktól és a közép- és kelet-európai 72 százalékos átlagtól.

A sajtótájékoztatón Richard Skene, a Holcim Hungária Zrt. elnöke, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) üzleti etikai munkacsoportjának elnöke hangsúlyozta: egyre fontosabb, hogy napirenden legyenek ezek a kérdések és beszéljenek az üzleti életben az etikáról.