Feltérképezik a hiányszakmákat

Az Iposz által szervezett szakképzési konferencián arról is szó esett, hogy a több mint egymilliárd forintos keretből működő RFKB-k egyenként 27 fős testületének nagy része munkaadók képviselőiből áll, ezzel biztosítva, hogy a térségi integrált szakképző központokban (TISZK) valóban hiányszakmákra okítsák az embereket. A TISZK-ek szerepe egyéb okból is felértékelődik: szeptembertől ugyanis kizárólag olyan képző intézmények juthatnak uniós, illetve állami forráshoz, amelyek valamelyik központhoz tartoznak. Ráadásul a forrást is csak akkor használhatják fel, ha a képző vállalja, hogy kizárólag a meghatározott hiányszakmákban indít képzéseket, méghozzá úgy, hogy a szakképző iskola tanulói összlétszáma elérje az 1500 főt - magyarázta Mátyus Mihály, a szaktárca főosztályvezetője.

Tudniillik csupán a korosztály egyötöde végez szakiskolában, az elérendő cél pedig az lenne, hogy ez az arány legalább harminc százalékra növekedjen. Ezért a kamara több olyan projektben is gondolkodik, amely visszaadhatja a szakmunka megbecsülését. Így például április 23-25-e között rendezi meg az országos szakmai tanulmányi verseny döntőjét, amely az idén először egy show-jellegű megmérettetés lesz. Az MKIK a szakmunkáséletpálya-modell kialakítását is szorgalmazza, és egy innovációs módszertani központ létrehozását is tervezi, hogy megreformálja a mesterképzést.

Bihall Tamás szerint annak ellenére, hogy az Országos képzési jegyzék megújítása befejeződött, még szükség van a rövid ciklusú, a gazdaság igényeihez alkalmazkodó felnőttképzési programok országos jegyzékének összeállítására. Ennek érdekében az MKIK folyamatosan egyeztet a szaktárcával és más munkaadói szervezetekkel a szakképzés fejlesztése témakörében. Többek között velük közösen tudja elképzelni egy úgynevezett "felnőttnet", vagyis egy felnőttképzési elektronikus hálózat létrehozását, amely a témában a legfrissebb információkkal látná el az érintetteket.

Világgazdaság