Feltűnően keveset sztrájkolnak a magyarok
Magyarországon az EU többi tagállamához képest az 1996-2005-ös időszakban alig került sor sztrájkokra. Míg az ezer munkavállalóra jutó sztrájknapok száma Spanyolországban 186, Dániában 165, Olaszországban 99, Finnországban pedig 74 volt, addig Magyarországon csak 2 - derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) összehasonlításából.
A tíz évre vetített átlag alapján feltűnően passzívnak tűnnek a magyar munkavállalók az érdekvédelmük terén. Ez a nagyfokú kiszolgáltatottsággal, a politikával szemben alulfejlett civil érdekképviselettel magyarázható - mondta el a Világgazdaságnak Simon János politológus.
Sokan félnek sztrájkolni
Simon szerint nem alakult ki a kötelező konzultáció rendszere, a politika egyeztetés nélkül dönthet súlyos kérdésekben, ráadásul a szakszervezeti pozíciókat a rendszerváltás utánra is átmentették az egykori állampárt örökösei. A szakértő szerint a magángazdaságban is hiányzik a nyugat-európaihoz hasonló dolgozói összefogás hagyománya, ráadásul egzisztenciális okokból a legtöbben óvakodnak az ezzel járó konfliktusok felvállalásától.
Sokan félnek sztrájkolni
Simon szerint nem alakult ki a kötelező konzultáció rendszere, a politika egyeztetés nélkül dönthet súlyos kérdésekben, ráadásul a szakszervezeti pozíciókat a rendszerváltás utánra is átmentették az egykori állampárt örökösei. A szakértő szerint a magángazdaságban is hiányzik a nyugat-európaihoz hasonló dolgozói összefogás hagyománya, ráadásul egzisztenciális okokból a legtöbben óvakodnak az ezzel járó konfliktusok felvállalásától.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel