Fogós ekhós kérdés: a PM-ben sem tudják a választ
Vonatkozik vagy sem az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó adózókra és munkaadóikra a dupla járulékfizetési kötelezettség? Erre a kérdésre kereste a választ a Népszava, a Pénzügymninisztériumban bevallottan nem tudnak állást foglalni
A vállalkozóknak alkalmazniuk kell azokat a jogszabályokat, amelyeket maga a jogszabályalkotó sem tud értelmezni szeptember közepén. Az ekhóról szóló törvény július elsején lépett hatályba, a járulékokról szóló pedig szeptember elsején. Szeptember 1-jén a Népszavának adott nyilatkozatuk szerint az ekhósoknak is havi 125 ezer forint után kell tb-t fizetniük akkor is, ha az szja-törvény szerinti munkabérük csak 68 800 forint (ez jelenleg a garantált minimálbér összege két évnél hosszabb gyakorlat esetén). Egyúttal azt a nyilatkozatot is adták, hogy szemben Vadász Iván független szakértő lapunkban megjelent álláspontjával, nem választhatják az ekhósok azt, hogy jövedelmüket 3, illetve 97 százalékban osztják meg a rendes bér és az ekhós bér között. A Pénzügyminisztérium akkori álláspontja szerint ugyanis éves szinten legalább az adott év első napján érvényes minimálbér 12-szeresének, azaz 2006-ban 750 ezer forintnak kell lennie a rendesen adózó bérnek. Az ezzel kapcsolatos további részleteket taglaló cikk a tervezett időpontban, szeptember 4-én nem jelenhetett meg, mert a tárca szakértői elbizonytalanodtak abban, hogy jól értelmezik-e ezeket a szabályokat.
Szeptember 8-ára, azaz egy egy hét után eldöntötték, mi a válasz. A Népszava munkatársát az előbbiek szöges ellentételéről tájékoztatták. Vagyis arról, hogy az ekhósokra nem vonatkozik a dupla, vagyis a 125 ezer forint utáni járulékfizetési kötelezettség. A szeptember 13-án ennek alapján íródott és a járulékfizetési kötelezettségeket részletező cikk sem jelenhetett meg, mert ebben a jogértelmezésben is elbizonytalanodtak.
Ami pedig a 3-97 százalékos jövedelemmegosztást illeti, szeptember 13-ára kiderült, hogy mégsincs olyan limit, amely szerint éves szinten legalább a minimálbér 12-szeresének megfelelő szja-törvény szerinti bérrel kell rendelkezni ahhoz, hogy az ekhót választhassa valaki. Vagyis valószínűleg mégis Vadász Iván nyilatkozott helyesen a lapnak.
A kérdés több tízezer adózót érint - a Pénzügyminisztérium előzetes várakozásai szerint. A tét nemcsak ezért nagy. Ha valakinek jelenleg például havi 68 800 forint a bére, és ezt megosztják például úgy, hogy az illető rendesen adózó munkabérét 62 500 forintra változtatják, az ekhós bért pedig 4300 forintra, akkor sokkal jobban jár.
A havi 68 800 forintos bér járulékterhe (munkavállalói és munkaadói együtt) ugyanis lapunk számításai szerint 36 006 forint. A nem ekhósoknál szeptember elsejétől ez közel a duplájára, 60 453 forintra nő, figyelembe véve a dupla tb-alapot, továbbá az egyéni egészségbiztosítási és munkavállalói járulék növekedését. Az ekhósok közterhe viszont a 62 500 forintos minimálbér után 32 889 forint, a 4300 forintos ekhós jövedelmet pedig 1290 forint terheli, az összes járulék tehát: 34 179 forint. Vagyis akik az egyéb szabályok miatt ekhósok lehetnek, jobban járnak, ha ilyen szerződést kötnek. Lényegesen kevesebb járulékot kell fizetniük, mint a dupla járulékalap esetén, de még az egyszerű garantált minimálbérnél is kevesebbet.
Természetesen más a helyzet, ha valóban nem kötelező legalább a 12 x 62 500 forintos minimálbér után az szja-törvény szerint adózni éves szinten, hanem csak a 68 800 forint 3 százaléka, azaz 2064 forint után, mint ahogy a független adószakértő nyilatkozta.
Amennyiben azonban a Pénzügyminisztériumban végül úgy döntenek, hogy mégis vonatkozik az ekhósokra a 125 ezer forint utáni járulékfizetési kötelezettség, akkor ezzel alaposan megbüntetnék az ekhósokat, hiszen ez azt jelentené, hogyha valakinek például 100 ezer forint a havi jövedelme és ezt megosztja 68 800 forint rendes bérre és 32 200 forint ekhós jövedelemre, akkor a járulékot a rendes bér címén 125 ezer után kell fizetnie és plusz az ekhós jövedelem után, miközben ha nem lenne ekhós, akkor csak a 125 ezer után lenne szükséges. Másrészt annak sincs sok értelme, hogy az ekhós munkaadója lejelentse például az APEH-nak, hogy valójában mennyi a dolgozó nem ekhós bére, hiszen ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, mivel ekhós jövedelemre is szert tesz, így egy esetleges ellenőrzés is okafogyottá válhat.
Szeptember 8-ára, azaz egy egy hét után eldöntötték, mi a válasz. A Népszava munkatársát az előbbiek szöges ellentételéről tájékoztatták. Vagyis arról, hogy az ekhósokra nem vonatkozik a dupla, vagyis a 125 ezer forint utáni járulékfizetési kötelezettség. A szeptember 13-án ennek alapján íródott és a járulékfizetési kötelezettségeket részletező cikk sem jelenhetett meg, mert ebben a jogértelmezésben is elbizonytalanodtak.
Ami pedig a 3-97 százalékos jövedelemmegosztást illeti, szeptember 13-ára kiderült, hogy mégsincs olyan limit, amely szerint éves szinten legalább a minimálbér 12-szeresének megfelelő szja-törvény szerinti bérrel kell rendelkezni ahhoz, hogy az ekhót választhassa valaki. Vagyis valószínűleg mégis Vadász Iván nyilatkozott helyesen a lapnak.
A kérdés több tízezer adózót érint - a Pénzügyminisztérium előzetes várakozásai szerint. A tét nemcsak ezért nagy. Ha valakinek jelenleg például havi 68 800 forint a bére, és ezt megosztják például úgy, hogy az illető rendesen adózó munkabérét 62 500 forintra változtatják, az ekhós bért pedig 4300 forintra, akkor sokkal jobban jár.
A havi 68 800 forintos bér járulékterhe (munkavállalói és munkaadói együtt) ugyanis lapunk számításai szerint 36 006 forint. A nem ekhósoknál szeptember elsejétől ez közel a duplájára, 60 453 forintra nő, figyelembe véve a dupla tb-alapot, továbbá az egyéni egészségbiztosítási és munkavállalói járulék növekedését. Az ekhósok közterhe viszont a 62 500 forintos minimálbér után 32 889 forint, a 4300 forintos ekhós jövedelmet pedig 1290 forint terheli, az összes járulék tehát: 34 179 forint. Vagyis akik az egyéb szabályok miatt ekhósok lehetnek, jobban járnak, ha ilyen szerződést kötnek. Lényegesen kevesebb járulékot kell fizetniük, mint a dupla járulékalap esetén, de még az egyszerű garantált minimálbérnél is kevesebbet.
Természetesen más a helyzet, ha valóban nem kötelező legalább a 12 x 62 500 forintos minimálbér után az szja-törvény szerint adózni éves szinten, hanem csak a 68 800 forint 3 százaléka, azaz 2064 forint után, mint ahogy a független adószakértő nyilatkozta.
Amennyiben azonban a Pénzügyminisztériumban végül úgy döntenek, hogy mégis vonatkozik az ekhósokra a 125 ezer forint utáni járulékfizetési kötelezettség, akkor ezzel alaposan megbüntetnék az ekhósokat, hiszen ez azt jelentené, hogyha valakinek például 100 ezer forint a havi jövedelme és ezt megosztja 68 800 forint rendes bérre és 32 200 forint ekhós jövedelemre, akkor a járulékot a rendes bér címén 125 ezer után kell fizetnie és plusz az ekhós jövedelem után, miközben ha nem lenne ekhós, akkor csak a 125 ezer után lenne szükséges. Másrészt annak sincs sok értelme, hogy az ekhós munkaadója lejelentse például az APEH-nak, hogy valójában mennyi a dolgozó nem ekhós bére, hiszen ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, mivel ekhós jövedelemre is szert tesz, így egy esetleges ellenőrzés is okafogyottá válhat.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?