Gaskóék legalább napi 600 milliós kárral fenyegetnek
Nem tudható, hogy a Liga Szakszervezetek által meghirdetett határozatlan idejű sztrájkfenyegetés beváltása december 17-től naponta mennyibe kerül az országnak. Sem az érdekvédők, sem a kormány nem próbálkozott a nyomásgyakorlási kísérlet értékének megállapításával. A FigyelőNet megpróbálta: a MÁV leállása naponta 600 millió forintba kerülhet, a villamosipari sztrájk vélhetően kevéssé lesz költséges, míg a számos kieső munkaóra és a forintgyengülés értéke ma még nem becsülhető meg.
Nincs a vasúttársaságnak hivatalos becslése arra, hogy a határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetés naponta mekkora kárt okozhat a MÁV-nak. A FigyelőNet számára egy vasutas szakember sem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni, mondván: nem tudni, hányan sztrájkolnak majd, mint ahogy azt sem, hogy hány járat közlekedik a sztrájk napjain. A két szám aránya egyébként érdekes: a november 21-i hatórás figyelmeztető akció során a szolgálatot teljesítő vasutasok 35 százaléka sztrájkolt, de a vonatok mindössze 3,6 százaléka közlekedett (11 207 vasutasból 3883-an nem vették fel a munkát, míg 1300 menetrend szerinti vonatból 41 személy- és 6 tehervonat közlekedett).
A novemberi, reggel hattól délig tartó munkabeszűntetés összesen 250 millió forintnyi bevételkiesést okozott a MÁV-nak (ebből 50 milliót a MÁV Cargo szenvedett el); a határozatlan idejű munkabeszüntetés egy napjának elmaradt bevétele azonban vélhetően nem lehet ennek négyszerese, mert például éjszaka jóval kevesebben utaznak, mint a reggeli csúcsidőszakban.
A FigyelőNet ezért a lehetséges napi veszteség kiszámolásához a MÁV tavalyi mérlegadatait hívta segítségül: ezek szerint a vasúttársaság 2006-ban csaknem 221 milliárdos bevételre tett szert, amelynek egy napra eső része mintegy 600 millió forint. Vagyis a sztrájkolók ekkora veszteséget okoznának a MÁV-nak, ha a társaság bevétele ugyanakkora volna, mint tavaly, és egy vonat sem közlekedne.
A MÁV kérdésünkre közölte: tavaly decemberben átlagosan 218 ezer utazással többet regisztráltak a napi 375 ezres utazási átlaghoz képest, vagyis a december 17-én kezdődő sztrájk az átlagosnál több embernek és családnak okoz kényelmetlenséget, miközben a cég elmaradt bevétele is nagyobb lehet, mint az éves napi átlag.
A villamosipariak sztrájkja takarékos
A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) december 17-re nem határozatlan idejű, hanem csak négyórás sztrájkot hirdetett nyilatkozta a FigyelőNetnek Gál Rezső elnök. A munkabeszüntetés sok részlete még nem eldöntött: pontosan nem tudható, hogy a jogilag önálló tagszervezetek melyike lép sztrájkba, és az sem, hogy az egyes tiltakozó leállások a nap melyik szakában lesznek vázolta a bonyolult helyzetet a szakszervezeti vezető.
A VDSZSZ elnöke elmondta: a sztrájkba lépőknek először munkahelyi szinten egyeztetniük kell az elégséges szolgáltatásról, ha pedig napi több mint 600 megawatt kapacitás esik ki a rendszerből, akkor a rendszerirányító Mavirral is meg kell állapodniuk a leállás mértékéről és időzítéséről.
A teljes leállás 60 millióba kerülhet naponta
Az biztos, hogy a lakossági áramellátást a sztrájk nem fogja veszélyeztetni, de az megjósolhatatlan, hogy a munkaszünet pillanataiban mennyi áramot kell pótolnia a rendszerirányítónak és azt milyen áron tudja beszerezni hazai vagy külföldi erőművektől.
Mindenesetre nagy áramvásárlási láz nem lesz: a lapunk által megkérdezett áramkereskedő nem tud arról, hogy bárki különösebben készülődne december 17-re.
A forint is reagálhat
Az esetlegesen elhúzódó munkabeszüntetést és az azt követő bizonytalanságot a forint árfolyama és a tőzsdeindex is megérezheti nyilatkozta az FigyelőNetnek Kuti Ákos.
A Cashline elemzője szerint a hatékony sztrájk és a befektetői pesszimizmus találkozása akár már a két ünnep között is eladási hullámhoz vezethet a börzén, amit forintgyengülés is követhet.
Nem is lehet összegezni
A sztrájkolók a munkabeszüntetés idejére nem kapnak fizetést, így abból nem is adóznak; nyilván egyelőre nem lehet tudni, hogy a költségvetés közvetlenül mekkora összegtől esik el így. Mint ahogy az sem számszerűsíthető, hogy a várható késések miatt kieső munkaórák összességében mekkora bevételtől fosztják meg a munkaadókat.
Az érdekegyeztetés legfelsőbb szintű fórumán meg sem kísérelték összegezni, hogy mennyibe kerül a sztrájk. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lapunk kérdésére nem válaszolt, míg Fiedler Péter, a sztrájkot szervező Liga szóvivője azt mondta, hogy sztrájkfenyegetésüket nem összegszerűsítették, és az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésein sem a kormány, sem a szakszervezetek nem dobálóznak a virtuális milliárdokkal.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A középkorú magyarok 26 százaléka rendelkezik 589 ezer forintos jövedelemmel, ez a pénz elég a gond nélküli megélhetéshez, de takarékoskodásra... Teljes cikk
Az állam stratégiai felügyeleti joggal fog rendelkezni az egyetem felett. Teljes cikk
A NAV összefoglalta, milyen határidőtől hogyan változnak a szabályok és kikre vonatkoznak azok. Teljes cikk