Gaskóék legalább napi 600 milliós kárral fenyegetnek "/>
Megjelent: 12 éve

Gaskóék legalább napi 600 milliós kárral fenyegetnek

Nem tudható, hogy a Liga Szakszervezetek által meghirdetett határozatlan idejű sztrájkfenyegetés beváltása december 17-től naponta mennyibe kerül az országnak. Sem az érdekvédők, sem a kormány nem próbálkozott a nyomásgyakorlási kísérlet értékének megállapításával. A FigyelőNet megpróbálta: a MÁV leállása naponta 600 millió forintba kerülhet, a villamosipari sztrájk vélhetően kevéssé lesz költséges, míg a számos kieső munkaóra és a forintgyengülés értéke ma még nem becsülhető meg.

A MÁV is csak találgat

Nincs a vasúttársaságnak hivatalos becslése arra, hogy a határozatlan időre meghirdetett munkabeszüntetés naponta mekkora kárt okozhat a MÁV-nak. A FigyelőNet számára egy vasutas szakember sem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni, mondván: nem tudni, hányan sztrájkolnak majd, mint ahogy azt sem, hogy hány járat közlekedik a sztrájk napjain. A két szám aránya egyébként érdekes: a november 21-i hatórás figyelmeztető akció során a szolgálatot teljesítő vasutasok 35 százaléka sztrájkolt, de a vonatok mindössze 3,6 százaléka közlekedett (11 207 vasutasból 3883-an nem vették fel a munkát, míg 1300 menetrend szerinti vonatból 41 személy- és 6 tehervonat közlekedett).

A novemberi, reggel hattól délig tartó munkabeszűntetés összesen 250 millió forintnyi bevételkiesést okozott a MÁV-nak (ebből 50 milliót a MÁV Cargo szenvedett el); a határozatlan idejű munkabeszüntetés egy napjának elmaradt bevétele azonban vélhetően nem lehet ennek négyszerese, mert például éjszaka jóval kevesebben utaznak, mint a reggeli csúcsidőszakban.

A FigyelőNet ezért a lehetséges napi veszteség kiszámolásához a MÁV tavalyi mérlegadatait hívta segítségül: ezek szerint a vasúttársaság 2006-ban csaknem 221 milliárdos bevételre tett szert, amelynek egy napra eső része mintegy 600 millió forint. Vagyis a sztrájkolók ekkora veszteséget okoznának a MÁV-nak, ha a társaság bevétele ugyanakkora volna, mint tavaly, és egy vonat sem közlekedne.

A MÁV kérdésünkre közölte: tavaly decemberben átlagosan 218 ezer utazással többet regisztráltak a napi 375 ezres utazási átlaghoz képest, vagyis a december 17-én kezdődő sztrájk az átlagosnál több embernek és családnak okoz kényelmetlenséget, miközben a cég elmaradt bevétele is nagyobb lehet, mint az éves napi átlag.

A villamosipariak sztrájkja takarékos

A Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) december 17-re nem határozatlan idejű, hanem csak négyórás sztrájkot hirdetett – nyilatkozta a FigyelőNetnek Gál Rezső elnök. A munkabeszüntetés sok részlete még nem eldöntött: pontosan nem tudható, hogy a jogilag önálló tagszervezetek melyike lép sztrájkba, és az sem, hogy az egyes tiltakozó leállások a nap melyik szakában lesznek – vázolta a bonyolult helyzetet a szakszervezeti vezető.

A VDSZSZ elnöke elmondta: a sztrájkba lépőknek először munkahelyi szinten egyeztetniük kell az elégséges szolgáltatásról, ha pedig napi több mint 600 megawatt kapacitás esik ki a rendszerből, akkor a rendszerirányító Mavirral is meg kell állapodniuk a leállás mértékéről és időzítéséről.

A teljes leállás 60 millióba kerülhet naponta

Az biztos, hogy a lakossági áramellátást a sztrájk nem fogja veszélyeztetni, de az megjósolhatatlan, hogy a munkaszünet pillanataiban mennyi áramot kell pótolnia a rendszerirányítónak és azt milyen áron tudja beszerezni hazai vagy külföldi erőművektől.

Mindenesetre nagy áramvásárlási láz nem lesz: a lapunk által megkérdezett áramkereskedő nem tud arról, hogy bárki különösebben készülődne december 17-re.

A forint is reagálhat

Az esetlegesen elhúzódó munkabeszüntetést és az azt követő bizonytalanságot a forint árfolyama és a tőzsdeindex is megérezheti – nyilatkozta az FigyelőNetnek Kuti Ákos.

A Cashline elemzője szerint a hatékony sztrájk és a befektetői pesszimizmus találkozása akár már a két ünnep között is eladási hullámhoz vezethet a börzén, amit forintgyengülés is követhet.

Nem is lehet összegezni

A sztrájkolók a munkabeszüntetés idejére nem kapnak fizetést, így abból nem is adóznak; nyilván egyelőre nem lehet tudni, hogy a költségvetés közvetlenül mekkora összegtől esik el így. Mint ahogy az sem számszerűsíthető, hogy a várható késések miatt kieső munkaórák összességében mekkora bevételtől fosztják meg a munkaadókat.

Az érdekegyeztetés legfelsőbb szintű fórumán meg sem kísérelték összegezni, hogy mennyibe kerül a sztrájk. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lapunk kérdésére nem válaszolt, míg Fiedler Péter, a sztrájkot szervező Liga szóvivője azt mondta, hogy sztrájkfenyegetésüket nem összegszerűsítették, és az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésein sem a kormány, sem a szakszervezetek nem dobálóznak a virtuális milliárdokkal.
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a KDSZSZ-hez

A KDSZSZ Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége lett. Teljes cikk

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke szerint egyszeri és érdemi béremelésre van szükség

Kincses Gyula szerint a hálapénz intézményét társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül nem lehet felszámolni. Teljes cikk

A középgeneráció uralja a belföldi cégeket

A felmérés szerint az idősebbek szerepe főképp a nagyobb cégek irányításában jelentős. Teljes cikk

Kapcsolódó hírek