Geszti Péter gondolatai kreativitásról, karrierről és vezetésről

Geszti Péter számos területen volt eredményes: reklámügynökségi vezetőként az üzleti életben, három zenekarral a popzenében, de olyan emblematikus, évek óta megrendezett események motorja is, mint az ARC óriásplakát-kiállítás, vagy a Nemzeti Vágta. Pár éve ismét feltűnt a tévében, ami persze újabb lelkes támogatókat és zajos gyűlölőket szerzett neki.

Az előadás közvetlen hangnemben, laza viselkedéssel és kommunikációval folyt, semmi nagyképűség. Azonnali kapcsolatteremtés a száz fős közönséggel. Tisztelet kimutatása a hallgatóság felé. Kiválóan felépített, kulcsüzeneteket hordozó, a figyelmet folyamatosan fenntartó előadás, melyhez a vetített prezentáció hozzáad, és nem elvesz belőle. Dr. Prezi kolléga se talált volna rajta kivetnivalót.

De mit keres egy ilyen előadás egy vállalatirányítási szoftvereket fejlesztő cégnél? Szabó Zsuzsanna HR vezető azt mondta, hogy egy fejlett szervezeti kultúrájú cégnél nem annak látják szükségét, hogy szájbarágós módon közvetítsenek fontos üzeneteket. Értelmes emberek vannak náluk, mindenki tudja, merre tart a cég, és mik a fő értékek. Ezért már oda mer a csapat elé állítani egy hiteles embert, aki folyamatosan dolgozik a saját megújulásán, hogy mondja el több évtized során szerzett tapasztalatait. Aztán felnőttként kezelve az embereket, mindenkire rábízza, hogy mit tud ebből elvinni, saját épülésére, fejlődésére fordítani.

A Hangolódj rá címet viselő előadás személyes példákon keresztül beszélt a karrierépítésről, a kreativitásról, a proaktivitásról, a felelősségvállalásról, a korábbi tapasztalatok tudatos alkalmazásáról új helyzetekben, a csapatépítésről, végül az önismeret jelentőségéről. Rögtön az elején egy kis gyomorszájba vágással indított: Meg tudod-e mondani, mi a munkád értelme? És azt, hogy mi az életed értelme? Sokan voltak a hallgatóság soraiban, akik ezen még nem nagyon gondolkodtak. Geszti szerint négy területre kell ráhangolódnunk, hogy tartalmas és sikeres karriert tudjunk felépíteni, mely elégedettséghez és belső harmóniához vezet. Erről a négy területről mondta el meglátásait.

1. Ráhangolódás az új dolgokra, új feladatokra

Megújulásra folyamatosan szükségünk van, és előbb-utóbb kényszerré is válik. Azok tudnak fennmaradni, akik tudnak alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Ehhez kreativitásra van szükség. Szerinte mítosz, hogy a kreativitás művészet lenne. Mindenkiben benne van ez a készség, csak az a kérdés, hogy sikerül-e magában felébreszteni. Elmélete szerint a kreativitás energia, amivel ráveszünk másokat arra, hogy közösen valamit létrehozzunk. 1 + 1 egyenlő végtelen. A kreativitás ezen könnyen érthető elmélete mellett viszont keményebb dió a kreativitás gyakorlata. Elmesélte, milyen tortúra volt a Nemzeti Vágtát összehozni. Elképzelte a dolgot, az első évben nagy összeget és rengeteg munkát fektettek társaival a megvalósításba, majd pedig nem sikerült összehozni. Senki se jelentkezett rá ugyanis. Totális elutasítással találkozott. A lovastársadalom nem fogadta el, hisz még lovagolni se tud. Soha előtte nem ártotta bele magát “nemzeti” jellegű témákba. Először tapasztalta 44 évesen, hogy nem volt hiteles az aktuális projektjében. Feltűrte hát az ingujját, és a következő év két hónapjában nekiállt személyesen végigjárni az önkormányzatokat, hogy meggyőzze őket a részvételre. Aztán lassan összejött, majd pár év alatt beérett a kezdeményezés.

Tapasztalatai szerint a hazai politikai és kulturális közegben nehéz dolga van annak, aki valami újat szeretne létrehozni, alkotni akar. A legtöbb energia nem is a létrehozáshoz kell, hanem a szembe széllel való megküzdéshez. Nemzeti kultúra kutatásokból idézett, összehasonlította az amerikai és a magyar nemzeti kultúrát, melyből egyértelműen kiderült, miért vágja kemény fába a fejszéjét az, aki itt szeretne valamit kreálni. Őszintén beszélt saját kudarcairól is: például a Gesztiméter c. tévéműsorról, ami rövid úton megszüntetésre került. De ebből legalább azt tanulta meg, hogy nem a műsorvezetést és műsorkészítést kell neki erőltetni.

2. Ráhangolódás a sikertranszferre

Fontos tanulsága az építkezésének, hogy amit egyfajta környezetben megtanult, azt továbbvitte a következőre. A korai tévés tapasztalatokat, valamint a reklám és marketing ismereteket a Rapülők zenekarnál hasznosította. A Rapülőknél tanultakat a Dzsungel könyve musicalnél alkalmazta, majd az itt szerzett gyakorlatot (és a Dés Lászlóval épített munkakapcsolatot) a Jazz+Az-hoz vitte át. Déstől tanulta meg, hogy az addigi sikerei inkább a szerencsének, valamint az eredményes játéknak voltak köszönhetőek. Musicalt is csak egyszer tudtak írni, pedig háromszor is újra nekifutottak Dés Lászlóval. Aztán jött az ARC plakátkiállítás. A szakmában azzal piszkálták, hogy reklámjai túlzottan verbális alapon készülnek. Kinyitotta magát a képi világnak, méghozzá rengeteg tehetséges profi és amatőr pályázatán keresztül. Az itteni tapasztalatokat aztán a reklámügynökségi munkáknál tudta jól hasznosítani. Minden egyes lépcsőfok hozzájárult a következő projekt eredményéhez.

3. Ráhangolódás egy emberre

Geszti Péter szerint akár egy reklámkampányról, egy zeneszámról, egy tévéműsorról vagy egy kiállításról beszélünk, csak egy csapattal lehet ilyeneket létrehozni. Tehetséges emberekre van szükség, olyanokra, akikben tombol a “létvágy”. Meg kell osztani a lehetőséget a tehetségekkel, aztán uralkodni magadon, és elfogadni, hogy nem te vagy a szólista. A tehetségek köré pedig társakat kell keresni, akik segítik őket a góllövésben. Elmesélte a gumicsirkés RTL filmajánló reklám történetét, ami úgy jöhetett létre és válhatott igen kedveltté, hogy eredeti elképzelésével szemben nem ő maga vállalta fel a szereplést, hanem egy grafikus kollégája improvizálásából született meg az emlékezetes spot. Vezetőként pedig abban hisz, hogy “a te sikered az én sikerem”.

4. Ráhangolódás önmagadra

Geszti Péter arra biztat mindenkit, hogy legyen proaktív, keressen új utakat maga számára. Az ideálisat létrehozni szerinte lehetetlen, de az optimálisat megvalósítani mindenkinek kötelessége. Azt mondta: “nem lehet olyan hülyén meghalni, mint amilyenek voltunk egész életünkben”. Ne csak a biztonságra játssz! – figyelmeztette a hallgatóságot. Két út helyett nyugodtan keresztül lehet vágni a bozótoson. Nem könnyű dolog, hogy az ember jókor ragadja meg a lehetőségeket, de még annál is nehezebb, hogy mikor kell valamit elengedni.

Egy kis filmmel illusztrálta, hogy milyen fontos a másik iránti tisztelet. Három plázacica utazott egy liftben, ahova beszállt egy takarítónéni. Persze jól kinevették. Aztán kilépett két plázacica, helyettük jött két takarítónő. Fordult a kocka, most ők kacagtak nagyot az ifjú hölgy közszemlére tett bájain.

Lezárásként egy plakátot mutatott be, ami egy korábbi ARC óriásplakát kiállításhoz kapcsolódott. Egy orrát túró lányt ábrázolt, ezzel a szöveggel: “Fikázni könnyű, alkotni nehéz.” Nagy igazság, javaslom, válasszuk inkább mindnyájan az alkotást!

Cservenyák Tamás
Tudatos Vezetés HR Blog