Gondot okoz az elvándorlás a kelet-európai országoknak

Azokban a korábbi tagállamokban, ahol minimális korlátozást vezettek be a Kelet-Közép-Európából érkező munkavállalókkal szemben, ott a bevándorlók az elmúlt években jelentősen hozzájárultak a gazdasági növekedéshez: az üres munkahelyeket a helyi béreknél jóval alacsonyabb fizetésért is betöltötték, másrészt növelték a kereskedelmi forgalmat.

A küldő országokban azonban az elvándorlás komoly problémákat okozott. A mobil és jól képzett munkaerő leginkább Nyugat-Európába indult. Az egyes ágazatokban így fellépő munkaerőhiány gyors és az adott ország versenyképességét rontó bérnövekedést okoz, amit nehéz megfékezni.

Az ICEG európai központjának adatai szerint napjainkban éves szinten 324 ezer lengyel, 202 ezer szlovák és mintegy 82 ezer bolgár keres munkát külföldön. Azoknak a száma, akik munkát találtak, viszont az adatok többszörösére rúg. Hazánkat nagyjából 27 ezer ember hagyja el évente, bár pontos adatok nincsenek.

A velünk csatlakozott országok közül Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és a Baltikumban is komoly gondokat okoz a szakképzett munkaerő elvándorlása, Románia és Bulgária problémáiról már nem is beszélve.

Több országban is speciális bevándorlási, könnyített munkavállalást lehetővé tevő, valamint a visszatelepülést segítő programokkal tervezik megoldani a legdinamikusabban fejlődő iparágak munkaerőhiányát. Szlovákiában például felvetették, hogy az autóipar növekvő munkaerőigényét kínai bevándorlókkal lehetne orvosolni, Lengyelországban pedig az ukrán idénymunkásokra számítanak, emellett az új kormány egy nagyszabású hazatelepülési program elindítását tervezi.

Napi Gazdaság