Gyenge egészség: már nyugdíj előtt kidől sok magyar
Minden harmadik 60-64 éves ember súlyos egészségi problémával küszködik, ezért képtelen nyolc órában dolgozni - írja az mno.
A 19-64 éves magyarok 11,3 százaléka, mintegy 681 ezer ember minősült megváltozott munkaképességűnek tavaly, ami nemzetközi szinten meglehetősen magas arány, és 2011 óta lényegében nem sikerült változtatni a mutatókon.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált adatok szerint a megváltozott munkaképességűek négyötöde a 45-64 év közötti korosztályból került ki, ezen belül az érintettek 60 százaléka, 400 ezer ember 55 évnél idősebb, vagyis több százezer olyan, évekkel a nyugdíjküszöb előtt álló ember van, aki már képtelen vagy csak korlátozottan tud dolgozni.
A felmérés rámutat: minden harmadik 60-64 éves olyan egészségi problémával küzd, amely megnehezíti vagy akár lehetetlenné teszi számára a munkavégzést. A felvétel során megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, legalább hat hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (például annak jellegét, hosszát, a munkahelyre történő közlekedést) korlátozza - írja az mno.
A megváltozott munkaképességűek között sokkal magasabb a részmunkaidőben vagy határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók aránya.
Tavaly közülük majdnem minden negyedik ember (22,1 százalék) szerződése határozott időre szólt, míg az épek esetében ez csak minden tizenkettedik emberre volt igaz. A megváltozott munkaképességűek kétötöde dolgozott részmunkaidőben, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyolc óránál rövidebb munkavégzés egyik jellemző indoka Magyarországon éppen a megromlott egészségi állapot. Ezzel szemben az otthoni munkavégzés és a távmunka körükben az átlagosnál kevésbé volt elterjedt. A felmérés rámutat arra is, hogy a megváltozott munkaképességűek nagyobb arányban tartoztak a fizikai munkát végzők közé, és azon belül is erősen felülreprezentáltak voltak a képzettséget nem igénylő, egyszerű segédmunkát végzők körében.
mno
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált adatok szerint a megváltozott munkaképességűek négyötöde a 45-64 év közötti korosztályból került ki, ezen belül az érintettek 60 százaléka, 400 ezer ember 55 évnél idősebb, vagyis több százezer olyan, évekkel a nyugdíjküszöb előtt álló ember van, aki már képtelen vagy csak korlátozottan tud dolgozni.
A felmérés rámutat: minden harmadik 60-64 éves olyan egészségi problémával küzd, amely megnehezíti vagy akár lehetetlenné teszi számára a munkavégzést. A felvétel során megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, legalább hat hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (például annak jellegét, hosszát, a munkahelyre történő közlekedést) korlátozza - írja az mno.
A megváltozott munkaképességűek között sokkal magasabb a részmunkaidőben vagy határozott idejű munkaszerződéssel dolgozók aránya.
Tavaly közülük majdnem minden negyedik ember (22,1 százalék) szerződése határozott időre szólt, míg az épek esetében ez csak minden tizenkettedik emberre volt igaz. A megváltozott munkaképességűek kétötöde dolgozott részmunkaidőben, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyolc óránál rövidebb munkavégzés egyik jellemző indoka Magyarországon éppen a megromlott egészségi állapot. Ezzel szemben az otthoni munkavégzés és a távmunka körükben az átlagosnál kevésbé volt elterjedt. A felmérés rámutat arra is, hogy a megváltozott munkaképességűek nagyobb arányban tartoztak a fizikai munkát végzők közé, és azon belül is erősen felülreprezentáltak voltak a képzettséget nem igénylő, egyszerű segédmunkát végzők körében.
mno
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Szexuális zaklatás a munkahelyen – Michael Douglastől Nicole Kidmanig