Hankook: összecsap a magyar és a dél-koreai munkakultúra

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének alelnöke szerint az érdekképviseleti szerv tagjai azért tartózkodnak inkognitóban, mert a dolgozók többsége pályakezdő, 30 év alatti, akiknek nincs tapasztalata az érdekvédelmi munkában, másrészt állítólag a cég is többször hangoztatta, hogy "nincs értelme szakszervezetet létrehozni, mert minden eszközzel akadályozni fogják a munkáját".

A Hankook Tire Magyarország Kft. mindezt élesen cáfolja, ugyanakkor kétségbe vonja a szakszervezet létét, jogászokkal vizsgáltatja ugyanis, hogy szabályosan alakult-e meg a gyárban a szakszervezet. Addig is érdekképviseleti szerv híján továbbra sem fogadja el Székely Tamást tárgyalópartnernek.

Székely azonban állítja, a Hankook magyar vezetői nem megfelelően tájékoztatták a koreai cégvezetést a szakszervezet megalakulásáról, ezért a Koreai Köztársaság budapesti nagykövetéthez fordultak, aki ma fogadja a dunaújvárosi küldöttséget. Kifogásaik közt szerepel, hogy elmaradt a korábban megígért üdülési csekkek kiosztása, 50 napig a szellemi munkát végzők bérkifizetése, illetve, hogy pünkösdkor kötelezővé tették a munkát, mindenféle túlóradíj nélkül. Ráadásul folyamatosan akadályozzák a szakszervezeti törekvések megfogalmazását, állításuk szerint ugyanis már két munkást eltávolítottak a gyárból emiatt.

A Hankook tagadja szinte az összes vádat, kiváltképp a két dolgozó elbocsátását, a pünkösdi kötelező munkát viszont utólag megbánták, ilyen szabálytalanság ígéretük szerint a jövőben nem fordul elő. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a szociális juttatások rendszere így is jelentős és annak további bővítését tervezik.

Mindeközben a Közép-dunántúli Munkaügyi Felügyelőség munkaügyi ellenőrzést folytat a gumiabroncsgyárban, melynek lezártáig az ügyben nem adnak ki információt. Kóka János leköszönő gazdasági miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mindenesetre jelezte, hogy a Hankook csak akkor juthat hozzá a 25 milliárd forintos állami támogatáshoz, ha maradéktalanul betartja a munkaügyi szabályokat.

Szakértők szerint az Európába települt japán és dél-koreai cégek munkaügyi ütközései elsősorban az eltérő munkakultúrának tudhatók be, az európaiak ugyanis kevésbé bírják az Ázsiában megszokott katonás fegyelmet és az erősen központosított vezetést. Dél-Korea ráadásul erős ellenérzéseket táplál a szakszervezetek iránt.

Magyar Rádió