"Igazságtalanok a kormány tervezett megszorításai"

Mint ismert, Bajnai Gordon terve, hogy jövőre 600 milliárd forinttal csökkenti a szerinte túlméretezett szociális- és nyugdíjkiadásokat. Lépései a munkára ösztönzést erősítik egyebek mellett az inaktívaknak járó támogatások megkurtításával. A gyed a gyermek egy éves koráig járna, akkortól a minimálnyugdíjjal egyező összegű gyes váltaná föl. A családi pótlék nem emelkedne, a következő két évben befagyasztaná. Bajnai a szociális jellegű támogatások közül többet meg is szüntetne. Ezek a terhek a családok mindennapi megélhetésében okozhatnak súlyos gondokat.

A családi pótlék a szegénységben élők többségének fontos bevétele, ami nagymértékben hozzájárul a megélhetéshez. Nélküle többségük a jelenleginél rosszabb helyzetbe kerülne. Ferge Zsuzsa szociológus, a gyermekszegénység elleni program szakmai vezetője a parlament előtt lévő javaslatnál jobbnak tartja a befagyasztást. Szűcs Erika szociális miniszter néhány hete bejelentette: a jövőben a gyermek 15 éves koráig családi juttatás néven kapnák a családok a támogatást, 15 és 18 év között pedig oktatási támogatásra lennének jogosultak. Ha a pénzt nem a gyermekre költik a szülők, és a lakhatás vagy az iskoláztatás veszélybe kerül, a juttatás 50 százalékát természetben kapnák meg a szülők. Az oktatási támogatás pedig kizárólag akkor járna, ha a gyermek tanul.

Ferge Zsuzsa szerint van megoldás!

Ferge Zsuzsa szerint a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások módosításai alig jelentenek megtakarítást, költségesek, társadalmi hatásuk kiszámíthatatlan vagy kifejezetten káros. A szakember Darvas Ágnessel, a gyermekszegénység elleni program vezető kutatójával megoldást is javasolt. Eszerint a válság idejére, azaz két-három évre fel kellene függeszteni az egy gyermekesek családi pótlékát, kivéve, ha a gyermek 5 év alatti, ha a szülő egyedül neveli, vagy ha a kiskorú fogyatékos. Szerintük az egy gyermekesek helyzete az átlagnál jobb, a gyermeküket egyedül nevelők a leszegényebbek. Javaslatukat azzal támasztották alá, hogy bármikor visszaállítható a teljes rendszer, s a családi pótlék adóalapba-vonásával ellentétben érzékeny a szegénység két legfontosabb ismérvére, a gyerek életkorára és a gyerekszámra. Becslések szerint a megtakarítás 30 milliárd vagy ennél több lenne. Tervük ellen szól viszont, hogy a fogyasztásra költhető pénz csökkenne, és szegényebb családokat is érinthet - áll a Népszavában.

Lakás nélkül válságban

A szakemberek erősen kifogásolták, hogy az eddigi válságkezelő tervek nem reagálnak a válság egyik legsúlyosabb következményére, a lakásvesztésre. Ferge Zsuzsa a Népszavának úgy fogalmazott: a szocpol megszüntetése helyett azt kellene végre kitalálni, miként juthatnak a szegényebb családok lakáshoz. A szociális kedvezményhez jutást valóban át kellene átalakítani de úgy, hogy kötelezően kapcsolódjon szociális, építési szakértők mérlegelési kötelezettsége. Most nem épülnek szociális lakások, olyan kölcsön pedig nincs, amit a szegényebbek is vissza tudnak fizetni - mondta. Azonnali megoldás sürgetett a gyermekes családok kilakoltatásának megakadályozására is.

Márton Izabella, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója úgy véli, meg lehet szüntetni a szocpolt, de akkor szociális bérlakásokat kell építeni, vagy átvenni a nyugati példát, az eladhatatlan lakásokba rászorulókat lehetne költöztetni - vélte.

Csak a szegényeket sújtják a megszorítások

Ferge Zsuzsa az összes javaslat közül a segélyek csökkentését tartja, a "legszörnyűbbnek", hiszen abból már most is csak éhen halni lehet. Márton Izabella szerint is ez az összege már most is rendkívül alacsony, átlagosan havi 27 ezer forint. Ha ezt tovább csökkentik, azzal kimondják, hogy az érintett családoknak a legalapvetőbb feltételeket sem biztosítják, hagynak embereket éhen halni, megfagyni. Meg kellene érteni, hogy a szegények nem tudnak további megszorításokat vállalni - hívta fel a figyelmet. Elfogadhatatlannak és igazságtalannak tartja azt a kijelentést, hogy a válságkezelés mindenkinek fájni fog, hiszen a kevésbé válságos időszakban a javakból alig részesülnek a szegénységben élők.

A szakember kiemelte: szükség van a foglalkoztatottak számának növelésére, de figyelembe kell venni, hogy folyamatosan szűnnek meg a munkahelyek. Akik pedig eddig nem dolgoztak, azok nem a szociális támogatások miatt maradtak otthon, hanem azért, mert nincs megfelelő végzettségük, a közelben nincs munka, a közlekedési lehetőségek miatt a mindennapi utazás is megoldhatatlan. Ha igazán munkára akarnak ösztönözni, akkor ezeken kell változtatni - jelentette ki az igazgató. A mától induló Út a munkához programot zsákutcának tartja, kiderült ugyanis, hogy kistelepüléseken sok helyen nem találtak értelmes munkát a segélyezetteknek.

Népszava