Így léphet vissza az állami nyugdíjrendszerbe

November 3-tól 2011. december 31-ig lehetséges a visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény alapján. A törvényből kiderül, hogy aki szeretne visszalépni az állami rendszerbe, annak ezt a szándékát annál a magánnyugdíjpénztárnál kell jelezni, amelynél tag.

Az átlépés részletszabályait azonban a kormány később, rendeletben szabályozza majd - mondta el az fn.hu megkeresésére Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.

A visszalépési kérelem megírásának módját, annak szövegét a törvény nem szabályozza, nincs kötött formája. A kérelemben érdemes megadni azokat az adatokat, amelyekkel a pénztár azonosítani tudja a tagot, így a nevet, lakcímet és taj számot - mondta a PSZÁF szóvivője, aki arra is fölhívta a figyelmet, hogy ajánlatos a kérelmet dokumentált módon, tértivevényes levélben föladni, vagy személyes átadásnál igazolást kérni az átvételről.

Az elfogadott törvényből az is tudható, hogy a pénztártag 2011. március 31-ig tértivevényes levélben kap tájékoztatást a visszalépés lehetőségéről. A szóvivő hozzátette: ha megjelennek a visszalépési lehetőségről szóló részletes szabályok, akkor azokat a felügyelet széles körben kommunikálni fogja.

Nem indultak meg az átlépések

A Stabilitás Pénztárszövetségnél még nem tudnak konkrét visszalépési igényről, de nem zárták ki, hogy esetleg befutott már egy-egy ilyen kérelem valamelyik pénztárnál. A Budapest Magánnyugdípénztárhoz konkrét visszalépési igény még nem érkezett - válaszolták a pénztárnál lapunk kérdésére - az ügyfelek elsősorban általános tájékoztatást kérnek, az iránt érdeklődnek, hogyan érinti nyugdíjpénztári megtakarításaikat az új kormányzati döntés.

Aligha meglepő persze, hogy a pénztári tagok nem sietnek az átlépéssel: a 2011 december 31. határidő még messze van, a lehetőség még kevéssé ismert, és a racionális tagok nyilván megvárják, hogy a kormány mit mond majd az állami nyugdíjrendszer tervezett reformjáról. A kapkodás tehát nem kifizetődő jelen esetben.

Mi lesz a vagyonból?

A kormány arra számít, hogy az állami rendszerbe átlépők vagyona mintegy legalább 529 milliárd forint pluszforrást jelent a költségvetésnek, amelyet a folyó kiadások teljesítésére fordíthat (vagy más felfogásban: ezt az összeget nem kell az államnak kölcsönkérnie, így alacsonyabb lehet a jövő évi államháztartási hiány). Jövőre így egyensúlyban lehet a Nyugdíj-biztosítási Alap, - majdnem 451 milliárd forint ide megy - nem kell a járulékbevételeket adóbevételekből kipótolni, mint a korábbi években.

Ebben a megközelítésben furcsán hat, hogy a tagok pénze nagyobb biztonságban van az állami rendszerben, hiszen az állam azt elkölti. Mindemellett mégsem egyértelmű, hogy a magánnyugdíjrendszerben maradók járnak jobban majd - erről és a kapcsolódó témákról hamarosan cikkeket közöl az fn.hu.

Addig is néhány szó még az átlépők vagyonának sorsáról: az elfogadott törvény arról is rendelkezik, hogy a pénztárak az állami rendszerbe átlépők vagyonát a portfóliójukban lévő eszközökben adják át (ennek részleteiről rendelkezik majd a kormányrendelet, egyelőre azt sem tudjuk, miféle szervnek kell majd a pénztáraknak az értékpapírokat átadni).

A költségvetési kiadások egészét viszont pénzben kell teljesíteni, erről a problémáról a törvényjavaslat nem szól - hívta föl a figyelmet a Költségvetési Tanács. Az értékpapírok gyors eladását - ez a kormányzati nyilatkozatokból is kiderült - nem tervezik. A tanácsnak az a tippje, hogy az állam az IMF-től felvett hitelből eddig az MNB-nél elhelyezett devizabetétjét csökkenti 529 milliárd forinttal, azzal az összeggel, amennyire az állami rendszerbe átlépők vagyonát a költségvetési javaslat becsüli (így az állam ráérősen, a piaci viszonytól függően kezelhetné az átvett eszközöket).