Milliárdos programokkal és adócsökkentéssel védi meg a kormány a magyar munkahelyeket

Balogh Szilvia, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért és programokért felelős helyettes államtitkára, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. kép forrása: Nagy Márton Facebook oldala

Az EU rémes vámmegállapodást kötött, ami a magyar és az uniós vállalkozásoknak is hátrányos. A gazdasági károkat azonnal el kell hárítani és ki kell védeni - írta a nemzetgazdasági miniszter a közösségi oldalán hétfőn, hangsúlyozva, hogy megvédik a magyar ipart és a munkahelyeket.

Nagy Márton úgy fogalmazott: tisztán látszik, hogy erre az unió képtelen, ezért nem várhatják ölbe tett kézzel, hogy a rossz szankciós és vámpolitika a tönk szélére sodorja a magyar gazdaságot.

Azonnal megkezdték az iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását, a miniszterelnök elvárása egyértelmű - hangsúlyozta a bejegyzésben.

A nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy hétfőn délelőtt tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK). A cél közös, meg kell védeni a munkahelyeket és a magyar vállalkozásokat - tette hozzá.

Nagy Márton ismertetése szerint az alábbi javaslatok merültek fel a találkozón:

• a Demján Sándor Program keretében megvalósuló és rendkívül népszerű 1+1 beruházásélénkítő program folytatása 20-50 milliárdos kerettel,
• a Széchenyi Kártya Program kamatának egységesen 3 százalékra csökkentése,a forgóeszköz hitelek esetében is,
• az áfa alanyi adómentesség jelenlegi értékhatárának emelése,
• a kisvállalati adó belépési és bennmaradási értékhatárának növelése, az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadának emelése,
• a szociális hozzájárulási adóalap kedvezőbbé tétele,
• a mesterséges intelligencia elterjesztésének és alkalmazásának támogatása képzéssel és célzott tőkealappal,
• valamint az adó- és adminisztrációs terhek további csökkentése.

"Várjuk az MKIK konkrét javaslatait, a kormány a következő hetekben dönt a végleges akciótervekről"

- írta a nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán.

Az MKIK hétfői közleményében azt emelte ki, a kormány és a kamara májusban aláírt 2025-2030-as stratégiai megállapodásának végrehajtásáról egyeztetett a miniszterrel Nagy Elek, az MKIK elnöke. A megbeszélésen a rövid távon megoldandó feladatok kezelése, valamint a gazdaság szerkezetének középtávú modernizálása és a magasabb hozzáadott értékű termelés arányának növelése érdekében tett konkrét javaslatokról esett szó.

A közlemény szerint a kamara megfogalmazta első, a megállapodáson alapuló javaslatait:

• Ezek közé tartozik az innovatív vállalkozások támogatása,

• a szabályozási és finanszírozási akadályok lebontása,

• az ígéretes vállalkozások program elindítása,

• a kisvállalati adó (KIVA) értékhatárainak megemelése,

• a legkisebb vállalkozók terheinek, az egyéni vállalkozók átalányadójának csökkentése,

• az áfa alanyi adómentesség értékhatárának további emelése,

• az exportpiacok bővítése,

• a külképviseleti együttműködés erősítése, a vámintézkedések hatásaink mérséklése.

Az MKIK közleményében kiemelte az oktatási programok elindítását a kormány-MKIK megállapodás alapján:

• Ezek közé tartozik egyebek mellett a vállalkozói innovációs képességet növelő és vezetőképző program,
• a felsőoktatási intézményekkel való együttműködések kialakítása,
• a képzési programok fejlesztése és a kamarai mentorhálózat kiépítése,
• a digitális fejlődés felgyorsítása oktatási és támogatási programokkal, fókuszban a mesterséges intelligenciával.

Javasolja a kamara a Demján Sándor Program 2.0 keretében az 1+1 program újraindítását, a forráslehívás gyorsítását, a pénzügyi feltételek enyhítését, a nagyobb technológiai fejlesztések ösztönzését, valamint a Széchenyi Kártya Program keretében kamatcsökkentést, új célzott vagy magasabb kockázatot is elviselni képes termékek bevezetését, a folyamatok digitalizálását és gyorsítását.

Az MKIK hangsúlyozta, célja, hogy Magyarország elkerülje az úgynevezett közepes jövedelem csapdáját, azt a helyzetet, amikor egy ország nem képes továbblépni a magas jövedelmű országok közé, miközben azon is dolgozik, hogy a vállalkozói működési környezet biztosítani tudja az ehhez szükséges feltételeket. Az MKIK szerint ehhez sürgős intézkedésekre és a középtávon szükséges változásokat előkészítő munka azonnal megkezdésére van szükség.

Az MKIK álláspontja, hogy olyan vállalkozói ökoszisztémát kell létrehozni, amely egyszerre segíti a magas növekedési potenciállal rendelkező cégeket és a helyi gazdaság szempontjából kulcsfontosságú vállalkozásokat, valamint ezek együttműködését - olvasható a kamara közleményében.

Nagy Márton egy későbbi hétfői posztjában számolt be arról a Facebook oldalán, hogy az MKIK után a VKF-fel, a munkaadókat és munkavállalókat tömörítő Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumával egyeztetett.

Kiemelte, a munkaadók és a munkavállalók is látják, hogy az elhibázott vámmegállapodás megnehezíti a minimálbér 2026-os jelentős, kétszámjegyű emelését.

A VKF ezért arra tett javaslatot, hogy a szociális hozzájárulási adót a kormány 1 százalékponttal csökkentse - ez nem egyszerű menet, tárgyalni fognak róla, mert legalább 200 milliárd forintos adókönnyítést jelent.

Emellett a VKF tagjai rögzítették, hogy a magyar munkahelyek az elsők, ezért a vendégmunkás kvóta szintjét nem szabad emelni, ahogy az országlista enyhítése is elfogadhatatlan számukra - közölte a miniszter.

Hozzátette, a cél változatlan, azon dolgoznak, hogy a gazdasági növekedés a lehető legmagasabb legyen, megvédik az ipart és a munkahelyeket. Arról sem tettek le, hogy ne csak többen dolgozzanak, hanem a magyarok egyre többet is keressenek, egyre több legyen a családok zsebében.

"Végrehajtjuk Európa legnagyobb adócsökkentését és növeljük a béreket, 2027-re pedig el akarjuk érni, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje. Erről sem teszünk le!" - fogalmazott közösségi oldalán a nemzetgazdasági miniszter.

MTI